Összegzés a XX. Konferencia munkájáról

Összefoglaló a PEME 2020. november 12-i, XX. (E/2. on-line) Jubileumi PhD. Nemzetközi Tudományos PhD konferenciájáról

E konferenciánk több szempontból is mérföldkő Egyesületünk fejlődésében. Egyrészt a teljesen megújult és nagymértékben megfiatalodott vezetőségünk első nagy (80 fő jelentkezett 60 kutatóműhelyből és doktori iskolából) tudományos tanácskozása volt, másrészt 4 szekcióban szekcióelnökként fiatal elnökségi tagok „debütáltak” és kiválóan. /Az ötödik szekciót a megnyitót is tartó alelnökünk vezette./

Mindezek mellett ez volt az első nagylétszámú on-line PhD-konferenciánk, nagy önállósággal működő szekciókkal. A 2020. november 12-én tartott tudományos tanácskozáson résztvevő fiatal kutatók digitális eszközökön keresztül mutatták be vizsgálatuk témaköreit, s eddigi eredményeiket. A szekció-elnökségekben helyet foglaló senior és fiatal tudósok véleményének közlése ugyanezzel a technikával történt. A családias, hangulatos légkörben lezajlott 58 prezentációt követően a fiatal kutatótársak és az öt szekcióelnökségben 20 fő, szakterületén nemzetközileg is elismert PEME szakmai műhely-tag tudós és meghívott egyetemi vezető kutató fogalmazhatták meg az előadott témákkal kapcsolatos kérdéseiket és javaslataikat.

Érdekessége a rendezvénynek, hogy az előadók 43 doktori iskolából (köztük heten külföldről) jöttek. A szekciók nagy önállósággal dolgoztak, hat kiváló szekció-elnök vezérlésével. A Konferencia nyílvános volt, az elérhetőség megadása nyomán mintegy 20 külső betekintő és hozzászóló (gyakran telefonon is) személy követte munkánkat.
  A konferencián bemutatott tanulmányokat a PEME lektorált és ISBN-számmal ellátott elektronikus kötetben még ez évben megjelenteti. /Ez lesz a XX/2. kötet./
A PEME Elnöksége részéről Prof. Dr. Gyarmati Péter tudományos alelnöknek, a Honlapunkon a nyitóra megjelentetett beszéde indította el a tudományos tanácskozást. Beszédében hitet tett amellett is, hogy a fiatal kutatók tudományos előrehaladásának meggyorsítását és az aktív egyetemi hallgatók kutatói munkára való felkészítését is célzó konferenciák szervezését, s kiadványok megjelentetését a jövőben is folytatja a PEME, továbbra is folyamatosan teljesítve ezzel egyik vállalt küldetését.

A PEME Elnöksége nevében köszönjük a konferencián előadók, a szekcióelnökségek és opponenseik kiváló, összehangolt munkáját. Az érdeklődőket pedig kérjük, hogy először nézzék meg Prof. Dr. Gyarmati Péter tudományos alelnök megnyitó videóját, majd szíveskedjenek áttekinteni három szekció elnökeinek szakmai összegzését.

Értékelés a III. szekció munkájáról

A Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület XX. konferenciájának III. szekciójában a Jogtudomány és a Gazdaságtudomány jeles képviselői, fiatal kutatói ismertették tanulmányaikat. A szekció-ülésen 12 kiváló szakember előadását hallhattuk, hetet a jogtudomány, ötöt a gazdaságtudományok területéről.

A szekció előadói az ország több jeles egyeteméről érkeztek, négyen a Pécsi Tudományegyetem, ketten a Debreceni Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egy-egy fő pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Szegedi Tudomány Egyetem és a Miskolci Egyetem doktori iskolájának képviselője volt.

Az jogtudományi tematikájú előadásokat nemcsak az újszerű témák felvetése (dr. Bendes Ákos: A digitális bűntető eljárás gyakorlati kérdései, dr. Pék Richárd: A terrorizmus büntetőjogi definiálásának problémája, dr. Breszkovics Botond: Kriptoszabályozás: Colorado, New York, Kalifornia), hanem a napjaink kihívását jelentő gondok elemzése (Makra Norbert: Egyes munkavállalók válaszreakciója, ha a gazdasági érdek érvényesül az egyén érdekvédelmével szemben a COVID-19 járvány okozta válságkezelés során), valamint a magánszféra, az egyén érdekének a vizsgálata (Szita Natasa: A munka és a család közti egyensúly fenntartása a hatályos munkajogi szabályozás tükrében, Dezse Tivadar: A keresztbevágott nyugdíjrendszer, Szél Napsugár: A kiskorú ítélőképességének szerepe a gyermekközpontú igazságszolgáltatásban a polgári perrendtartásban) jellemezte.

A gazdaságtudományi témával foglalkozó előadások egy része bátran elemzett szinte utópisztikusnak tűnő kérdéseket (Oláh Eszter: Az alapjövedelem hazai értelmezése, Dr. Szívós Alexander Roland: A „felső tízezer” társadalmi felelősségvállalása, avagy a széleskörű vagyonadóztatás kérdésköre), más része újszerű betekintést nyújtott a már a nem túl távoli jövőbe mutató kérdésekről (Bagdy Ábel: Visegrádi 4-ek és az euro, Tóth Bálint: Az elektromos autók létjogosultsága), illetve egy már ma is rendkívül aktuális, speciális kérdést vizsgált (Mag.iur. Helyes Marcell: A kritikus információs infrastruktúrák védelme a nemzeti és a nemzetközi jog szintjén.)

Rendkívül színvonalas, értékes előadásokat hallhattunk, melyek nemcsak témaválasztásukban voltak kiemelkedőek, hanem a kutatók magas szintű kutatómunkáját is tükrözték, amelynek folytatását a szekció minden előadójának javasoljuk.

Dr. Kispál Beáta és Dr. Bábosik Mária szekcióvezetők

Tájékoztató a „Történelem – Politológia” szekció üléséről

  A koronavírus-helyzet okozta online tér előre nem látott és nem várt kihívások elé állította a 2020. november 12-én megrendezésre került, PEME XX. Jubileumi PhD. nemzetközi tudományos konferenciáját. Az európai eszmény megvalósítását és a fiatal kutatók segítését célul kitűző egyesület, a PEME, a XX. jubileumi konferenciájához érkezve egy reprezentatív rendezvénnyel szeretett volna ünnepelni és összegezni az eddigi eredményeket. A II. szekció, Történelem-Politológia Szekció egyik vezetőjeként úgy vélem, kicsit rendhagyó módon, de sikerült a célkitűzés.

  Vezetőtársaim, a poszt-szovjet államok politikai berendezkedésének elemzésével nemzetközi szinten is szaktekintélynek számító Prof. Dr. Kemény László politológus és Prof. Dr. Nagy Péter Tibor oktatástörténész-szociológus, a Wesley János Lelkészképző Főiskola kutatóközpont-vezetője voltak.

  A szekcióban résztvevő doktoranduszok viszonylagosan nem nagy száma (7 fő) lehetővé tette, hogy izgalmas szakmai műhelybeszélgetés alakulhasson ki. A műhelyvezetők szakmailag értő tanácsaikkal a fiatal doktoranduszoknak új perspektívákat adtak és mindenki kapott olyan szellemi útravalót, amelyet érdemes végiggondolnia a készülő munkája további árnyalásához. Szekciónkba a doktorandusz hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Debreceni Egyetemről érkeztek. Az elhangzott prezentációk íve az első keresztes hadjárattól, majd a huszita háborúktól az 1884-es három császár szövetségének magyar belpolitikai visszhangján át a lengyel területi változások etnikai hatásainak elemzéséig, ill. a médiafelületek és a politikai kommunikáció kölcsönhatásának vizsgálatáig rajzolódott ki. Az interdiszciplinaritás irányába leginkább a kereskedelmi egyezmények játékelméleti megközelítéséről szóló előadás jutott, így a társadalomtudományi szekció egy kis természettudományi felhangot is kapott. A jövőben is szükséges a társadalomtudományokra nézve a természettudomány eredményinek, módszereinek rávetítése, interakciója.

  A szekció munkájának technikai lebonyolítása is sikeresen megvalósult, nemcsak skype, hanem mobiltelefonok segítségével is. A konferencia egyértelműsítette, van az ilyen on-line konferenciáknak létjogosultsága és perspektívája.

Dr. NagyLászló

 Virág Ádám: A szekciónkról…

A szekciónk a szociológia, szociális munka, irodalom és művészet kategóriákat foglalta magában. A szekció elnöksége részletes véleményt fogalmazott meg az egyes előadók kutatási eredményeivel kapcsolatban. Az opponensek kifejezetten alaposan ismertették véleményüket az egyes előadásokkal és kutatási eredményekkel kapcsolatban. A szekciónkban 12 előadás hangzott el, melyek széleskörű tudományterületeket öleltek fel. Az ország különböző doktori iskoláinak doktoranduszai adták elő legújabb kutatási eredményeiket, melyek prezentálásával – az előadó képességük fejlesztése mellett – tudományos kreditet is szerezhettek. További pozitívum, hogy lehetőséget kaptak az előadók az előadásuk anyagát szélesebb közönség előtt is publikálni azáltal, hogy megjelentetik azt a konferencia lektorált kiadványában. A szekció-elnökségi tagok (Prof. Dr. Szabó János, Dr. Börcsök Gizella, Dr. Fehér Zsuzsanna, Dr. Sós Tamás és jómagam) a konferencia opponensi feladatai mellett a tanulmányok lektorai is. 

„Kötelező dolgaink” az ezévi Küldöttközgyűlés határozatai nyomán.

Egyesületünk rendes éves Küldöttközgyűlése elfogadta az Elökség beszámolóját a 2018-ban végzett tartalmi tevékenységről, s meghatározta  kiemelt stratégiai céljait és az ezekhez kapcsolódó programjait.

Bár a szervezetünket is körüllengi és gyakran igyekszik ellehetetleníteni a politika „kórszagú lehelete”, a Küldöttközgyűlés a hagyományos programok folytatása és jövőépítő új programok kiteljesítése mellett döntött

A PEME célja továbbra is a diagnózis állítás (valóságtérkép-készítés, korkép-körkép), az európai nemzeti értékek számbavétele és kommunikálása, a civil tudományos világ és az operatív – innovatív humán és reálértelmiség alkotó energiáinak mozgósítása az európai Magyarország megépítéséért.

Az Egyesület – megalakulása óta – küldetésének tekinti a szellemi tőkék integrálását, a kitörést/felzárkózást lehetővé tévő egyéni tudások publikált és hasznosuló értékké válását, valamint a megoldások tudományos alátámasztását. Szakmapolitikai műhelyeiben tevékenykedő tudományos és gyakorlati tapasztalattal rendelkező profi szakemberek jelzik az országnak, a mindenkori Kormánynak és Európának a meglévő nemzeti értékeinket, és operatív részt vállalnak azok feltárásában és a kollektív hasznosulás gyakorlati útjának keresésében.

Tagjaink aktivitását és létszámát tekintve is hazánkban továbbra is Egyesületünk az egyik legnagyobb független értelmiségi szakmai tömörülés, amely 2016-tól értelmiségi érdekképviseleti és érdekvédő funkció ellátására is jogosítványt kapott a Törvényszéktől. Ez azért is fontos, mivel az Egyesület vezetőitől sokkal harcosabb kiállást vár el tagjaink többsége, a ránk figyelő, segítőkész tudományos szakma és a civíl közvélemény.

A PEME szakma tevékenysége 2003 óta folyamatos, programjat, szolgáltatásait (a finanszírozási háttér és az egyéni áldozatvállalások engedte keretben) tervszerűen működteti, kutatási-kiadványozási-konferenca-képességfejlesztő projektjei többéves rendszerben valósulnak meg. A képességfejlesztési rendszer megalapozása mellett továbbra is központi programunk volt és lesz a jövőbeni társadalmi és gazdasági perspektívákat megalapozó-elsősorban PhD-s és MA-s –kutatások felkarolása, a fiatal kutatók én- és szakmai prezentációs képességeinek fejlesztése, s tudományos eredményeik közreadása.

Eddig 18 nemzetközi PhD- konferenciát szerveztünk, melyekre építve /mintegy 1000 fiatal résztvevő tanulmányaiból/ közel 11 000 oldalt publikáltunk 18 elektronikus kötetben

A Küldöttközgyűlés hangsúlyozottan foglalkozott hazánk helyzetével és megítélésével, valamint az Egyesület 2019.évi tevékenységének fő tartalmi irányaira (különös tekintettel a „HAZAvárunk”, a „Kiterjesztett tehetséggondozás” programokra, illetve a „A Digitális Kor  és a személyiség” többéves akcióra) tett javaslatokkal.

A jelenlegi „állapotok”, nem engedik meg azt, hogy ne kreatívan aggódjunk hazánk európai jövőjéért. Egyesületünk szintjén ez pedig azt jelenti, hogy az európai szintű biztonságért és anyagi-kultúrális helyzet megalapozásához fellelhető, nagyrészt még a  háttérben levő erőforrások és a magyar személyiségekben rejlő lehetőségek, képességek feltárására és rövid időn belül való hasznosítására helyezzük a hangsúlyt. S minimum naív az, aki azt gondolja, hogy a PEME tagjai és vezetői nem ismerik a valós adatokat, s a lehetséges kilábalási irányokat!

Mit is jelent a három új fő tartalmi irány?

I.            A külföldön dolgozó magyar értelmiségieknek szóló „HAZAvárunk” program lényege a perspektívikus kapcsolatépítés a legtöbb (reményeink szerint itthonról csak ideiglenesen távol levő) honfitársunkkal. Ezek száma elérheti a többszázezer főt is, így a velük való legszélesebb baráti együttműködés a közeljövö európai Magyarországa számára talán a legnagyobb lehetőségeket rejtő mechanizmus. A külföldi helyszíneken működő, az érintett populációt összefogó klubok és informális hálózatok közös tartalmi feltöltése az egyik legnagyobb erőforrás lehet az új szerkezetek megépítéséhez.

II.            „Kiterjesztett tehetséggondozás.”

Meggyőződésünk szerint a tehetséggondozásnak-fejlesztésnek minden gyereket és fiatalt el kellene érnie.

Mi is a kiterjesztett tehetséggondozás? Nem más, mint valamennyi gyermek és fiatal személyiségállapotának és személyiségeszközeinek (kommunikációs eszközeinek, érzelmi-indulati, szorongás-háztartásának kódolási és dekódolásikészségének stb.) felmérése, a fejlesztési perspektíva prognosztizálása, a kiigazítási/fejlesztési szükségletek megállapítása, az egyes személyiségekben maximálisan eredményes fejlesztő/dúsító struktúra, módszerek, eszközök és tartalom megtalálása, a felmérés-fejlesztés működési algoritmusának megtervezése, s a képzők kiképzése, szupervíziója stb. Erre épülhet az adottságok kibontakoztatása.

  Látható, hogy ez a megközelítés valamennyi magyar gyermek és fiatal számára lehetővé tenné a felmérő/fejlesztő rendszerbe kerülést és maradást, s a személyiségbeli adottságokra és tehetségre építve megalapozható a sikeres/hiteles én-közlés, önkifejezés, önmegvalósítás, az összehangolt önismeret. Eközben olyan jártasságok-készségek adhatók, amelyekkel a fiatal egyértelmű és sikeres lesz az interperszonális viszonyaiban, s a továbbtanulási és munkaerő-piaci versenyszituációkban. A hangsúly a hiteles, integrált személyiséggé nevelésen van. A korszerű, országosan segítő programot tervezők erre a variációra építhetnek elsősorban. A személyiségsikerhez erős-énű, erős felismerési- és kezelési készséggel rendelkező egyedek kellenek, az ezeket a készségeket megalapozó nevelési rendszerben megnő a tanár/tréner  diagnosztizáló, prognosztizáló, ható-, perspektíva-állító, -kijelölő és fejlesztő szerepe.

III.        „A Digitális Kor és a személyiség /hatások és kitörési pontok/”

Egyesületünk ezévi küldöttközgyülési határozata nyomán megbeszélést tartottunk „A digitális kor és a személyiség” programunk kialakításáról. A tanácskozáson jelen volt és fontos gondolatokat fogalmazott meg számunkra alapító akadémikus tagunk, Vámos Tibor, aki a program fővédnöki tisztét is elvállalta.

A több évre tervezett tevékenység szakma vezetői és koordinátorai: Dr. Demetrovics János akadémikus, Dr. Gyarmati Péter, Dr. Kemény László, Dr. Koncz István, Dr. Mező Ferenc, Dr. Simai Mihály akadémikus.

Terveink szerint lehetőséget biztosítunk a témával foglalkozó kutató-, vezető intézmények és személyek számára, hogy bemutathassák eredményeiket, kicseréljék tapasztalataikat, összehangolhassák munkájukat.

Külön PhD-s szekciót is működtetünk itthoni és határon túli fiatal kutatók bevonásával.

A sorozat nyitó összejövetele várhatóan szeptemberben, az Akadémia egyik intézetében lesz, meghívott előadókkal.

E többéves, soktényezős programunk részleteit – partnereinkkel együtt – hamarosan bemutatjuk.