„Kötelező dolgaink”
az
ezévi Küldöttközgyűlés határozatai nyomán.

Egyesületünk rendes éves Küldöttközgyűlése elfogadta az Elökség beszámolóját a 2018-ban végzett tartalmi tevékenységről, s meghatározta  kiemelt stratégiai céljait és az ezekhez kapcsolódó programjait.

Bár a szervezetünket is körüllengi és gyakran igyekszik ellehetetleníteni a politika „kórszagú lehelete”, a Küldöttközgyűlés a hagyományos programok folytatása és jövőépítő új programok kiteljesítése mellett döntött

A PEME célja továbbra is a diagnózis állítás (valóságtérkép-készítés, korkép-körkép), az európai nemzeti értékek számbavétele és kommunikálása, a civil tudományos világ és az operatív – innovatív humán és reálértelmiség alkotó energiáinak mozgósítása az európai Magyarország megépítéséért.

Az Egyesület – megalakulása óta – küldetésének tekinti a szellemi tőkék integrálását, a kitörést/felzárkózást lehetővé tévő egyéni tudások publikált és hasznosuló értékké válását, valamint a megoldások tudományos alátámasztását. Szakmapolitikai műhelyeiben tevékenykedő tudományos és gyakorlati tapasztalattal rendelkező profi szakemberek jelzik az országnak, a mindenkori Kormánynak és Európának a meglévő nemzeti értékeinket, és operatív részt vállalnak azok feltárásában és a kollektív hasznosulás gyakorlati útjának keresésében.

Tagjaink aktivitását és létszámát tekintve is hazánkban továbbra is Egyesületünk az egyik legnagyobb független értelmiségi szakmai tömörülés, amely 2016-tól értelmiségi érdekképviseleti és érdekvédő funkció ellátására is jogosítványt kapott a Törvényszéktől. Ez azért is fontos, mivel az Egyesület vezetőitől sokkal harcosabb kiállást vár el tagjaink többsége, a ránk figyelő, segítőkész tudományos szakma és a civíl közvélemény.

A PEME szakma tevékenysége 2003 óta folyamatos, programjat, szolgáltatásait (a finanszírozási háttér és az egyéni áldozatvállalások engedte keretben) tervszerűen működteti, kutatási-kiadványozási-konferenca-képességfejlesztő projektjei többéves rendszerben valósulnak meg. A képességfejlesztési rendszer megalapozása mellett továbbra is központi programunk volt és lesz a jövőbeni társadalmi és gazdasági perspektívákat megalapozó-elsősorban PhD-s és MA-s –kutatások felkarolása, a fiatal kutatók én- és szakmai prezentációs képességeinek fejlesztése, s tudományos eredményeik közreadása.

Eddig 18 nemzetközi PhD- konferenciát szerveztünk, melyekre építve /mintegy 1000 fiatal résztvevő tanulmányaiból/ közel 11 000 oldalt publikáltunk 18 elektronikus kötetben

A Küldöttközgyűlés hangsúlyozottan foglalkozott hazánk helyzetével és megítélésével, valamint az Egyesület 2019.évi tevékenységének fő tartalmi irányaira (különös tekintettel a „HAZAvárunk”, a „Kiterjesztett tehetséggondozás” programokra, illetve a „A Digitális Kor  és a személyiség” többéves akcióra) tett javaslatokkal.

A jelenlegi „állapotok”, nem engedik meg azt, hogy ne kreatívan aggódjunk hazánk európai jövőjéért. Egyesületünk szintjén ez pedig azt jelenti, hogy az európai szintű biztonságért és anyagi-kultúrális helyzet megalapozásához fellelhető, nagyrészt még a  háttérben levő erőforrások és a magyar személyiségekben rejlő lehetőségek, képességek feltárására és rövid időn belül való hasznosítására helyezzük a hangsúlyt. S minimum naív az, aki azt gondolja, hogy a PEME tagjai és vezetői nem ismerik a valós adatokat, s a lehetséges kilábalási irányokat!

Mit is jelent a három új fő tartalmi irány?

I.            A külföldön dolgozó magyar értelmiségieknek szóló „HAZAvárunk” program lényege a perspektívikus kapcsolatépítés a legtöbb (reményeink szerint itthonról csak ideiglenesen távol levő) honfitársunkkal. Ezek száma elérheti a többszázezer főt is, így a velük való legszélesebb baráti együttműködés a közeljövö európai Magyarországa számára talán a legnagyobb lehetőségeket rejtő mechanizmus. A külföldi helyszíneken működő, az érintett populációt összefogó klubok és informális hálózatok közös tartalmi feltöltése az egyik legnagyobb erőforrás lehet az új szerkezetek megépítéséhez.

II.            „Kiterjesztett tehetséggondozás.”

Meggyőződésünk szerint a tehetséggondozásnak-fejlesztésnek minden gyereket és fiatalt el kellene érnie.

Mi is a kiterjesztett tehetséggondozás? Nem más, mint valamennyi gyermek és fiatal személyiségállapotának és személyiségeszközeinek (kommunikációs eszközeinek, érzelmi-indulati, szorongás-háztartásának kódolási és dekódolásikészségének stb.) felmérése, a fejlesztési perspektíva prognosztizálása, a kiigazítási/fejlesztési szükségletek megállapítása, az egyes személyiségekben maximálisan eredményes fejlesztő/dúsító struktúra, módszerek, eszközök és tartalom megtalálása, a felmérés-fejlesztés működési algoritmusának megtervezése, s a képzők kiképzése, szupervíziója stb. Erre épülhet az adottságok kibontakoztatása.

  Látható, hogy ez a megközelítés valamennyi magyar gyermek és fiatal számára lehetővé tenné a felmérő/fejlesztő rendszerbe kerülést és maradást, s a személyiségbeli adottságokra és tehetségre építve megalapozható a sikeres/hiteles én-közlés, önkifejezés, önmegvalósítás, az összehangolt önismeret. Eközben olyan jártasságok-készségek adhatók, amelyekkel a fiatal egyértelmű és sikeres lesz az interperszonális viszonyaiban, s a továbbtanulási és munkaerő-piaci versenyszituációkban. A hangsúly a hiteles, integrált személyiséggé nevelésen van. A korszerű, országosan segítő programot tervezők erre a variációra építhetnek elsősorban. A személyiségsikerhez erős-énű, erős felismerési- és kezelési készséggel rendelkező egyedek kellenek, az ezeket a készségeket megalapozó nevelési rendszerben megnő a tanár/tréner  diagnosztizáló, prognosztizáló, ható-, perspektíva-állító, -kijelölő és fejlesztő szerepe.

III.        „A Digitális Kor és a személyiség /hatások és kitörési pontok/”

Egyesületünk ezévi küldöttközgyülési határozata nyomán megbeszélést tartottunk „A digitális kor és a személyiség” programunk kialakításáról. A tanácskozáson jelen volt és fontos gondolatokat fogalmazott meg számunkra alapító akadémikus tagunk, Vámos Tibor, aki a program fővédnöki tisztét is elvállalta.

A több évre tervezett tevékenység szakma vezetői és koordinátorai: Dr. Demetrovics János akadémikus, Dr. Gyarmati Péter, Dr. Kemény László, Dr. Koncz István, Dr. Mező Ferenc, Dr. Simai Mihály akadémikus és Dr. Zuti Pál.

Terveink szerint lehetőséget biztosítunk a témával foglalkozó kutató-, vezető intézmények és személyek számára, hogy bemutathassák eredményeiket, kicseréljék tapasztalataikat, összehangolhassák munkájukat.

Külön PhD-s szekciót is működtetünk itthoni és határon túli fiatal kutatók bevonásával.

A sorozat nyitó összejövetele várhatóan szeptemberben, az Akadémia egyik intézetében lesz, meghívott előadókkal.

E többéves, soktényezős programunk részleteit – partnereinkkel együtt – hamarosan bemutatjuk.