„Kötelező dolgaink”
az
ezévi Küldöttközgyűlés határozatai nyomán.

Egyesületünk rendes éves Küldöttközgyűlése elfogadta az Elökség beszámolóját a 2018-ban végzett tartalmi tevékenységről, s meghatározta  kiemelt stratégiai céljait és az ezekhez kapcsolódó programjait.

Bár a szervezetünket is körüllengi és gyakran igyekszik ellehetetleníteni a politika „kórszagú lehelete”, a Küldöttközgyűlés a hagyományos programok folytatása és jövőépítő új programok kiteljesítése mellett döntött

A PEME célja továbbra is a diagnózis állítás (valóságtérkép-készítés, korkép-körkép), az európai nemzeti értékek számbavétele és kommunikálása, a civil tudományos világ és az operatív – innovatív humán és reálértelmiség alkotó energiáinak mozgósítása az európai Magyarország megépítéséért.

Az Egyesület – megalakulása óta – küldetésének tekinti a szellemi tőkék integrálását, a kitörést/felzárkózást lehetővé tévő egyéni tudások publikált és hasznosuló értékké válását, valamint a megoldások tudományos alátámasztását. Szakmapolitikai műhelyeiben tevékenykedő tudományos és gyakorlati tapasztalattal rendelkező profi szakemberek jelzik az országnak, a mindenkori Kormánynak és Európának a meglévő nemzeti értékeinket, és operatív részt vállalnak azok feltárásában és a kollektív hasznosulás gyakorlati útjának keresésében.

Tagjaink aktivitását és létszámát tekintve is hazánkban továbbra is Egyesületünk az egyik legnagyobb független értelmiségi szakmai tömörülés, amely 2016-tól értelmiségi érdekképviseleti és érdekvédő funkció ellátására is jogosítványt kapott a Törvényszéktől. Ez azért is fontos, mivel az Egyesület vezetőitől sokkal harcosabb kiállást vár el tagjaink többsége, a ránk figyelő, segítőkész tudományos szakma és a civíl közvélemény.

A PEME szakma tevékenysége 2003 óta folyamatos, programjat, szolgáltatásait (a finanszírozási háttér és az egyéni áldozatvállalások engedte keretben) tervszerűen működteti, kutatási-kiadványozási-konferenca-képességfejlesztő projektjei többéves rendszerben valósulnak meg. A képességfejlesztési rendszer megalapozása mellett továbbra is központi programunk volt és lesz a jövőbeni társadalmi és gazdasági perspektívákat megalapozó-elsősorban PhD-s és MA-s –kutatások felkarolása, a fiatal kutatók én- és szakmai prezentációs képességeinek fejlesztése, s tudományos eredményeik közreadása.

Eddig 18 nemzetközi PhD- konferenciát szerveztünk, melyekre építve /mintegy 1000 fiatal résztvevő tanulmányaiból/ közel 11 000 oldalt publikáltunk 18 elektronikus kötetben

A Küldöttközgyűlés hangsúlyozottan foglalkozott hazánk helyzetével és megítélésével, valamint az Egyesület 2019.évi tevékenységének fő tartalmi irányaira (különös tekintettel a „HAZAvárunk”, a „Kiterjesztett tehetséggondozás” programokra, illetve a „A Digitális Kor  és a személyiség” többéves akcióra) tett javaslatokkal.

A jelenlegi „állapotok”, nem engedik meg azt, hogy ne kreatívan aggódjunk hazánk európai jövőjéért. Egyesületünk szintjén ez pedig azt jelenti, hogy az európai szintű biztonságért és anyagi-kultúrális helyzet megalapozásához fellelhető, nagyrészt még a  háttérben levő erőforrások és a magyar személyiségekben rejlő lehetőségek, képességek feltárására és rövid időn belül való hasznosítására helyezzük a hangsúlyt. S minimum naív az, aki azt gondolja, hogy a PEME tagjai és vezetői nem ismerik a valós adatokat, s a lehetséges kilábalási irányokat!

Mit is jelent a három új fő tartalmi irány?

I.            A külföldön dolgozó magyar értelmiségieknek szóló „HAZAvárunk” program lényege a perspektívikus kapcsolatépítés a legtöbb (reményeink szerint itthonról csak ideiglenesen távol levő) honfitársunkkal. Ezek száma elérheti a többszázezer főt is, így a velük való legszélesebb baráti együttműködés a közeljövö európai Magyarországa számára talán a legnagyobb lehetőségeket rejtő mechanizmus. A külföldi helyszíneken működő, az érintett populációt összefogó klubok és informális hálózatok közös tartalmi feltöltése az egyik legnagyobb erőforrás lehet az új szerkezetek megépítéséhez.

II.            „Kiterjesztett tehetséggondozás.”

Meggyőződésünk szerint a tehetséggondozásnak-fejlesztésnek minden gyereket és fiatalt el kellene érnie.

Mi is a kiterjesztett tehetséggondozás? Nem más, mint valamennyi gyermek és fiatal személyiségállapotának és személyiségeszközeinek (kommunikációs eszközeinek, érzelmi-indulati, szorongás-háztartásának kódolási és dekódolásikészségének stb.) felmérése, a fejlesztési perspektíva prognosztizálása, a kiigazítási/fejlesztési szükségletek megállapítása, az egyes személyiségekben maximálisan eredményes fejlesztő/dúsító struktúra, módszerek, eszközök és tartalom megtalálása, a felmérés-fejlesztés működési algoritmusának megtervezése, s a képzők kiképzése, szupervíziója stb. Erre épülhet az adottságok kibontakoztatása.

  Látható, hogy ez a megközelítés valamennyi magyar gyermek és fiatal számára lehetővé tenné a felmérő/fejlesztő rendszerbe kerülést és maradást, s a személyiségbeli adottságokra és tehetségre építve megalapozható a sikeres/hiteles én-közlés, önkifejezés, önmegvalósítás, az összehangolt önismeret. Eközben olyan jártasságok-készségek adhatók, amelyekkel a fiatal egyértelmű és sikeres lesz az interperszonális viszonyaiban, s a továbbtanulási és munkaerő-piaci versenyszituációkban. A hangsúly a hiteles, integrált személyiséggé nevelésen van. A korszerű, országosan segítő programot tervezők erre a variációra építhetnek elsősorban. A személyiségsikerhez erős-énű, erős felismerési- és kezelési készséggel rendelkező egyedek kellenek, az ezeket a készségeket megalapozó nevelési rendszerben megnő a tanár/tréner  diagnosztizáló, prognosztizáló, ható-, perspektíva-állító, -kijelölő és fejlesztő szerepe.

III.        „A Digitális Kor és a személyiség /hatások és kitörési pontok/”

Egyesületünk ezévi küldöttközgyülési határozata nyomán megbeszélést tartottunk „A digitális kor és a személyiség” programunk kialakításáról. A tanácskozáson jelen volt és fontos gondolatokat fogalmazott meg számunkra alapító akadémikus tagunk, Vámos Tibor, aki a program fővédnöki tisztét is elvállalta.

A több évre tervezett tevékenység szakma vezetői és koordinátorai: Dr. Demetrovics János akadémikus, Dr. Gyarmati Péter, Dr. Kemény László, Dr. Koncz István, Dr. Mező Ferenc, Dr. Simai Mihály akadémikus és Dr. Zuti Pál.

Terveink szerint lehetőséget biztosítunk a témával foglalkozó kutató-, vezető intézmények és személyek számára, hogy bemutathassák eredményeiket, kicseréljék tapasztalataikat, összehangolhassák munkájukat.

Külön PhD-s szekciót is működtetünk itthoni és határon túli fiatal kutatók bevonásával.

A sorozat nyitó összejövetele várhatóan szeptemberben, az Akadémia egyik intézetében lesz, meghívott előadókkal.

E többéves, soktényezős programunk részleteit – partnereinkkel együtt – hamarosan bemutatjuk.


„Professzorok az innovatív fiatalokért”
cimmel,

az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő  és a Nemzeti Tehetségprogram által segített egyéves programot indítottunk 2017. július 1-től (a pályázati azonosító: NTP-PKTF-17-0016 volt).

A Professzorok az innovativ fiatalokért” szakmai program 2018. június 30-ig tartott, amelyet –küldetése szellemében- kettős céllal szervezett meg Egyesületünk. A PEME, mint a legnagyobb országos értelmiségi szakmai támogató és érdekvédelmi szervezet, megalakulása (2003) óta különös hangsúlyt helyez a fiatalok – felnőttekkel, mentorokkal közös – felkészítésére a XXI. század valóságának rájuk váró kihívásainak felismerése és kezelésése érdekében. Ennek szellemében pályáztunk az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetségprogram — határokon tuli magyar fiatalok bevonását is lehetővé tevő – 2017-es támogatására. A remélt támogatást megkaptuk.

A következőben szeretnénk érzékeltetni a végzett munkánk sokszínűségét.

A szakmapolitikai műhelyeink közötti széles szakmai együttműködéssel kidolgozott egyéves programunk elsődleges célja a 14-20 éves korosztály ön-menedzselő, konfliktuskezelő-megoldó, innovációs és vezetői készségeinek fejlesztése volt. Ugyanakkor célunk volt az is, hogy a 16-35 éves korosztály számára önmenedzselést, önhatástudatot, sikeres én-prezentációt, innovatív gondolkodást, s a társadalmi felelősségvállalásra motiválást és arra való szocializációs lehetőségeket is biztosítsunk.

A gyakorlatias-készségfejlesztő, két fő és 4 mellékprogramot tartalmazó elképzelésünkkel többmiliós támogatást nyertünk, így 2017 júniusától elkezdtük a programba bevonható fiatalok keresését, itthon és a régi Magyarország területén. Sok látókörünkbe került fiatal megfelelt a pályázati kritériumoknak. Végülis itthonról 10, a határokon túlról pedig további 4, 16-35 évek közötti fiatalt választottunk ki a műhelyekben történő felkészítésekre, az iskolai előadások tartására és a jövőbeni tréningcsoportok vezetésére. Mintegy 50 iskola is jelentkezett a felhívásunkra azzal a céllal, hogy a 14-20 diákjaik számára kérnék az előadásokkal és tréningekkel történő felkészítést. Közülük 10 itthoni, 1 szlovákiai, 1 szerbiai és 1 romániai oktatási intézményt (iskolát és kollégiumot) választottunk ki. Ezek mellett Debrecenben, Budapesten, Miskolcon, Szolnokon és Szeghalmon városi szintű tréningcsoportot is meghírdettünk. Végül is a tervezett 212 diák helyett csaknem félszáz résztvevője volt a programjainknak. Szívesen látogatták az előadásokat idősebb diákok és a diákcsoportok foglalkozásait tanárok és szülők is.

Mindkét programelem megvalósításába határon túli fiatalokat (Szlovákiából, Újvidékről és Romániából) is bevontunk. A résztvevők az ön-menedzselést (azon belül a stratégiai tervezést, időmenedzsment eszközeit, személyiségbeli sikertényezők,s kapcsolati tőke felmérést, benyomásmarketinget, siker- és kudarckezelést, konfliktusmegoldást,stb.), az innovációs készségeket (azon belül a kreativitást és a prezentációs technikákat), illetve a vezetői készségeket (feladat meghatározás és kiosztás, csoportszervezés, motiválás, döntés, interperszonális konfliktusmegoldás, stb.) egyéni, páros és kiscsoportos feladatok révén gyakorolták.

A személyiségfejlesztést játékos önismereti gyakorlatokon keresztül oldottuk meg, mely gyakorlatok középpontjában az innovatív tevékenységgel kapcsolatos önismereti, önértékelési, én-konfliktusmegoldási kérdéskörök álltak (pl. Alkalmas vagyok-e innovatív tevékenységre? Mik az erősségeim, melyek a gyenge oldalaim ezzel kapcsolatban? Milyen erőforrásokkal rendelkezem a konfliktusok felfedezése és megoldása terén? Hogyan tudom magamat hitelesen és sikeresen eladni? Mely készségeimet kell erősíteni ahhoz, hogy sikeres vállalkozóvá válhassak ?,stb.).

A 16-35 éves fiataloknak saját személyiségük (ön)feltérképezéséhez, az önmenedzelési, vállalkozási készségeik fejlesztéséhez, valamint a 14-20 évesek körében végzendő előadásaik megtartásához és a játékos tréningek levezetéséhez digitális háttéranyagot adtunk. Minden fiatal mögött ott áltak a mentoraik, segítettek a felkészülésben, a két nemzetközi tudományos konferenciára tervezett előadásaik megtervezésében, kutatási téma találásában, a kutatás megszervezésében, illetve tanulmányaik megírásában.

Az innovációs környezet által támasztott kihívások során keletkező problémák megbeszélésére workshopokat, vitafórumokat, gyakorlati megoldási modellezéseket, filmklub jellegű találkozót szerveztünk. A résztvevő fiatalok neves gazdasági szakember előadása és tréneri tevékenysége segítségével ismerkedtek meg az innovációs környezet sajátságaival és szereplőivel. Igy a bevont fiataloknak közvetlen konzultációs lehetőséget teremtettünk a téma nemzetközileg elismert szaktekintélyével. Ezzel a cél a következő volt: gyakorolhassák az üzleti kommunikációt és tervezést, nemzetközi kitekintést kapjanak a fiatalok, s elsajátítsák az innováció üzleti tervezési és közlési metódusait. A műhelymunkákban igyekeztünk gyakorlati tudást adni az ötlettől – a piackutatáson és a termékfejlesztésen át – a vállalkozás felépítéséig és a termék piacra viteléig tartó folyamatról.

Mindezekkel párhuzamosan folyt az érdeklődők ráhangolása a társadalmi felelősségvállalás alapkérdéseire és a náluk fiatalabbak körében tartandó előadások megtartására történő felkészítése. A 16-35. éves korcsoportba tartozó fiatalok által megvalósított projekt kiemelt tartalmi elemként kezelte a társadalmi felelősségvállalást. Az alkalmazott tevékenységek, módszerek a következők voltak: előadás meghallgatása a társadalmi felelősségvállalásról, vázlat készítése egy fiktív cég vállalati társadalmi felelősségvállalási lehetőségeivel kapcsolatban. A programba bevont 14-20. éves korosztály számára a 16-35. éves korosztályba tartozóknak osztályfőnöki órákon, előadásokon kellett érvelniük a társadalmi felelősségvállalás szükségességéről, fontosságáról és lehetőségeiről, s előadások, esetismertetések és tréningek során (a mentor-trénerek által irányítottan), általuk eljátszott esetjátékok révén mutatták be a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét.

A pályázatban a PEME szakmapolitikai műhelyeiben tevékenykedő vezető szakemberek közül 6 mentor vett részt, akik közvetlen formában többnyire 2-2 fő 16-35. év közötti bevont fiatallal tartották a kapcsolatot (érzékenyítették őket a témára, szakmai és személyi támaszt nyújtottak, szakmai kapcsolatrendszerükkel is támogatták, s felkészítették őket a prezentációs feladatok ellátására); közvetett formában pedig a bevont 14-20. éves korosztályt is segítették.

Összegezve a program eredményeit, elmondhatjuk, hogy nagyon szép és sikeres pályázati évünk volt.

Az I. Főprogramban a 14-20 éves diákok közül több mint 300 fő /közülük száznál is több határon túli magyar fiatal/ aktívan részt vett a számukra Debrecenben, Miskolcon, Egerben, Szolnokon, Szeghalmon, Pécsett és Budapesten -valamint Érsekújvárott, Zentán és Déván- tartott előadásokon és tréninggyakorlatokon.

A II. Főprogramban pedig a 16-35.év közötti 14 mentorált fiatal teljesített kiválóan. Amellett, hogy előadásokat tartottak a náluk fiatalabbaknak, vállalkozói személyiségtérképet készítettek saját magukról, üzleti tervet állítottak elő, én- és poszterprezentációkat készítettek, kutatást szerveztek és vittek végig, majd ennek eredményeiből tanulmányt írtak. Írásaik egy elektronikus kötetben, illetve kibővülve a mentorok írásaival, s a PEME innovációs stratégiájának bemutatásával „Felkészülés (együtt) a XXI. század kihívásaira” címmel, lektorált, ISBN – számmal ellátott – nyomtatott könyvben jelentek meg. Mindezeken kívül mindenki hazavitte hátizsákjában a közös munkában eltöltött év „együtt biztosan sikerül” többletét.

Mindez így nem valósult volna meg támogatóink nélkül!

Fontos megismételni azt, hogy a program sikere nagyban múlott az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetségprogram anyagi támogatásán. Hasonlóképpen Egyesületünk részéről Szova Ilona országos koordinátor és Simon Balázs áldozatos tevékenységén, Dr. Mező Ferenc főszerkesztőnek a Különös Bánásmód folyóiratban nyújtott – nyilvánosságot biztosító – segítségén, a nyitott iskolavezetőkön /kiemeljük közülük az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium vezetőjét, Gönczi Sándor igazgató urat/, s a résztvevő fiatalok és a mentorok példaértékű együttgondolkozásán és együttműködésén. Külön köszönet illeti azokat a társ-mentorokat, akik a határon túlról is segítették munkánkat. Az ottani sikereink nagyrészt Dr. Ildikó Psenáková, Gajda Attila, Andrea Kende és Virág Ádám szervező munkájának köszönhetők.

Egyesületünk Elnöksége nevében mindenkinek nagyon köszönöm:

Dr. Koncz István, elnök

 

Az egyéves produktumok sokszínüségét a résztvevők által közösen készített

ProgramFILM

mutatja be