Mérföldkőhöz érkezett a „Professzorok a pályakezdő fiatalok személyiségének példaértékű innovációra való felkészítéséért” program, amelynek a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület által 2021. június 23-án, a Villányi úti konferencia központban megrendezett záró-gála adta meg a teljes keretét.

A budapesti csoportok mentorai és mentoráltjai a közös célt szem előtt tartva még egyszer feleleveníthették – a délelőtt folyamán megtartott előadásokon és személyes tapasztalatok megosztásán, illetve a kiállított saját pályamunkákon keresztül – a korábbi időszak történéseit.

A rendezvényt Dr. Koncz István, a PEME elnöke, a Program szakmai vezetője nyitotta meg. Köszöntötte az országos, illetve nemzetközi szakmai program budapesti szekciójának résztvevőit és külön elismeréssel illette azon mentorálakat, akik valamilyen pályamunkával megkoronázottan is bemutatták – egyebekben a zárónap kiállításának anyagául szolgáló – tehetségüket.

A nyolc országot felölelő programban a megjelentek egyebekben a nyugat európai résztvevői kört bővítették, ahol Budapest mellett Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza, valamint több szlovákiai és romániai város, s a szerbiai Szabadka is otthont adott a fiatal magyar pályakezdő fiataloknak olyképpen, hogy hat- nyolc foglalkozáson, s központi online előadásokon keresztül, mentoraik segítségével indulhattak el a profivá válás útján.

A program szakmai megnyitását követően nyomban egy zenei tehetség – Molnár Péter – mutatta be – 3 műsorszámból álló – zongoraelőadását, majd Pomázi Imre, a PEME Főtitkára a résztvevők különböző képzőművészeti munkáiból álló kiállítást nyitott meg.

A többségében digitális reprodukciók mellett kuriózumként egy mentorált – Bartos Vince Gellért – eredeti alkotása, festménye is szerepelt a kiállított művek között. Ezek a munkák egyebekben vándorkiállítás keretében kerülnek szélesebb körben a nagyobb nyilvánosság elé. A rendezvény későbbi részében lehetőséget kaptak a készítők, hogy munkáikról személyesen is beszélhessenek, de ezt megelőzően – a tervezetteknek megfelelően – a program szakmai előadásokkal folytatódott.

Az előadások sorát Prof. Dr. Gyarmati Péter, a PEME tudományos alelnöke a „Mesterséges intelligencia és az ember” címmel nyitotta, illetve tartotta meg.

A professzor úr az innovációra, a fejlődésre, az ember és technika egymáshoz való viszonyára, a változás elkerülhetetlen voltára példákon keresztül szemléltetve világított rá, és kiemelte ezen belül a fiatalok szerepét, akik – álláspontja szerint – a technológiai tudásra elsősorban a kíváncsiságukon keresztül tudnak szert tenni.

A tanítók, mentorok feladata tehát felkelteni az érdeklődést, és megteremteni azt a közeget, ahol a technikára való reagálás, és így a változás megtörténhet.

A szakmai előadók sorában másodikként Dr. Riesz Mária tanszékvezető pszichológus asszony beszélt „Az érzelmi intelligencia, mint a siker titkos faktora” című előadása keretein belül az érzelmi intelligencia sikerre gyakorolt hatásáról, a látható és láthatatlan tényezőkről, az érzelmi intelligenciával összefüggő tévhitekről, valamint az érzelmek természetéről. Ebben a – téma sokrétűségéhez képest – rövid összefoglalóban is megerősítést kaphattak a résztvevők arra vonatkozóan, hogy – az első előadó által említett – technikai (értelmi) tudás és kíváncsiság még korántsem elegendő a „profi érkezéshez”, hanem mindig célszerű figyelni „az úton lévő személy” érzelmi vetületeit is.

Az értelem, majd az érzelem profi indulásban való közreműködésének hangsúlyozását követően, mindezen tényezők külső megjelenítésére helyeződött a fókusz Dr. Bittó Renáta, PEME képzési igazgató asszony előadása során, aki a korábbi előadók által elindított gondolatmenetet az „Én marketing, hiteles hatás” című előadásában vitte tovább. Többek között szó esett arról, hogy a hitelesség, mint az egyén egyik tartalmi építőköve mennyire függ formai, azaz megjelenésbeli tényezőktől, de a holdudvarhatásról, valamint az arculat és az imázs közötti összefüggéséről, illetve ezek kibocsátóra, valamint befogadóra gyakorolt hatásáról is beszélt.

Az előadásokban megnyilvánuló elméleti részt Dr. Szabó János pszichológus személyes „gyakorlati”, hús-vér életbeli tapasztalatai zárták, aki önmagát a PEME segítségével megépítő tehetséges fiatal „sikeremberként” elmondta saját definícióját a sikerről.

Álláspontja szerint a sikeres emberhez az alábbi személyiségjegyek kapcsolhatók: „lelkesedés, kitartás, kíváncsiság, önállóság, de ugyanakkor elengedhetetlen az együttműködési hajlandóság is. Számára a siker nem cél, hanem életforma, és így az említett „sikerösszetevőket” igyekszik minden egyes tevékenységének a végzése során beiktatni, amire a résztvevőket, mint már elültetett tudás palántákat” bátran buzdított is.

Az előadásokat követő rövid szünet után a hallgatóság egy része hosszabb- rövidebb ideig előadóvá alakult, hiszen Dr. Nagy László mentor-tréner bevezető szavai után a mentoráltak, és egyben alkotó művészek személyes bemutatkozására is sor került.

Összességében és egyenként is értékelték a mentoráltak, és ennek kapcsán kiderült, hogy mind az egyéni, mind a csapatmunka terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a résztvevők, annak ellenére, hogy mindenki máshonnan indult és érkezett meg a program során. Habár általánosságban a pandémiás helyzet nem úgy adott lehetőséget a találkozásokra, mint ahogy azt a szereplők tervezték, de szerencsére sem a támogatói oldalra, sem pedig a támogatottakra nem hatott ki hátrányosan a számos online módon való találkozás, sőt a kreativitás így számos esetben még inkább előtérbe kerülhetett.

Habár a mentorokra nagy felelősség hárult a program során, hiszen mindenkiben külön-külön fel kellett fedezni azt a pluszt, azt a faktort, amiben kiemelkedő tud lenni akár egykori önmagához, akár a többi kortársához képest, de egytől egyig valamennyi résztvevő teljesítette a küldetést és akár kézzel fogható módon is fejlődést tudott elérni.

Az egyes korosztályoknak megfelelően más és mást jelentett a profi indulás, így van, akinek az érzelmi intelligenciával összefüggő, kreativitás és kommunikációs képességek fejlesztésén kívül az önéletrajz írásban, vagy éppen informatikai segítségben is megnyilvánult a mentori – támogatói – munka. Több volt ez a program, mint szakmai együttműködés, hiszen barátságok, hosszútávú kapcsolatok is születtek általa.

A program budapesti szekciójának jelen lévő tagjai ezt követően sorra mutatták be munkáikat, illetve beszéltek pár szót az élményeikről, tapasztalataikról.

Az egyes produkciók mentoráltak által való prezentációja során a hallgatóság is szem- és fültanúja lehetett annak, hogy milyen jól használják a fiatalok a technika által nyújtott vívmányokat, így különösen az okostelefonjaikat egy-egy vers, vagy éppen recenzió ismertetése során, de szembetűnő volt az a felkészültség is, ami egy-egy személyes bemutatkozás során látszott.

Jól kivehető volt a mentoráltak verbális megszólalásain és kiállítási produktumaikon keresztül megnyilvánulóan is, -amelyek egyébként tanulmány formájában is megjelennek-, hogy már most beépítették és kamatoztatják a megszerzett tudást, azaz termékeny talajra hullott a fejlesztésükbe fektetett energia, odafigyelés.

Az egyéni bemutatkozást Bartos Vince Gellért (mentor: Dr. Egri Tímea) kezdte, aki a záró gálára az „Éjszakai fények című” festményét hozta el eredetiben, amely képet egyébként a Madách Színház is kiállított már nemrégiben.

Azon mentoráltak munkáit, akik személyesen nem tudtak jelen lenni, prezentáció segítségével a mentoráltak témavezetője, Dr. Nagy László mutatott be.

Deliága Eszter, avagy ahogy magát a verseiben is hívó „Cinke” fotókkal és saját versekkel készült a gálára. Említett mentorált több művészeti ágban is jeleskedik, de szívéhez legközelebb az írás áll. Ennek demonstrálásául öt verset adott elő; az egyes témákat tökéletesen átkötő és így személyét ilyen formában is hitelesen bemutató módon.

A mentoráltak bemutatkozását Kele József mentor muzeológus előadása színesítette, aki „Megszólal a múlt” címmel a hazai tájon, illetve egy mesén keresztül megvilágítottan hívta fel a figyelmet a jelennek – így akár a mostani generációnak az ősöktől származó „örökségnek”, úgymint tudásnak, tapasztalatnak- a konzerváló erejére.

Ezt követően a szót újra a tehetséges fiatalok vehették át, akik közül Martin Kevin az általa írt recenzióhoz kapcsolódva olvasott fel részletet Sárdi Mária „Kislány a pokolban” című monodrámájából.

A budafoki mentorprogram résztvevői közül Beregszászi Laura személyes tapasztalatát osztotta meg a „romák helyzete az oktatásban” címmel. Habár az emelt szintű angol nyelvvizsgát -többek között a programnak köszönhetően- sikerült letenni, sajnálkozva fejezte ki azon tapasztalatát, miszerint a roma lét igencsak rányomja a bélyegét a sikeres pályára lépésének, hiszen hiába a legjobb önéletrajz, a legkiválóbb kommunikációs tréning, de sajnos a munkahelyek nagy részénél még ott vannak az előítéletek bizonyos társadalmi réteggel, illetve személyekkel szemben, és ezt nagyon nehéz vagy éppen lehetetlen felülírni…

A fiatal tehetségek sorát Waskito Sastra Jindr zárta, aki a saját maga által készített – és a helyszínen a résztvevők számára levetített – JDZ Toys videóval bizonyította kibontakozó kreativitását, tehetségét. A mentoráltat elkísérő Édesanya külön köszönetét fejezte ki gyermeke mentorának, hiszen állítása szerint az informatika területén a tanulmányi eredményében is megmutatkozik a program „haszna”.

Délután a program szívélyes baráti találkozóval, közös tehetségkibontással, online megbeszéléssel, s gyakorlati önmenedzselési és vállalkozástervezési kiscsoportos foglalkozásokkal ért véget.

A fentiek fényében a „Profi indulás” budapesti programzáró találkozójára igaz az a megállapítás, miszerint az utazás nem abban a pillanatban kezdődik, amikor útnak indulunk, és nem akkor fejeződik be, amikor célba érünk. A „Professzorok a pályakezdő fiatalok személyiségének példaértékű innovációra való felkészítéséért” program során ugyanis bebizonyosodott, illetve a zárórendezvény során a résztvevők tanúsították, hogy a mentoraik segítségével a mentoráltak ráléptek a „saját ösvényeikre” és a program befejezése után azon már önállóan is képesek tovább haladni az úton.

Dr. Bittó Renáta