2025. április 25-én tartotta meg a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület
a  Fiatal Kutatók XXIX. Nemzetközi PhD Konferenciáját.

  A tudományos tanácskozáson 47 fiatal kutató (24 tudományterületről) mutatta be vizsgálatának témakörét, s eddigi eredményeit. A szekciókban folyó prezentációkat vita követte, amelyeken a fiatal kutatótársak és a szekcióvezetőségek (20 fő, szakterületén nemzetközileg is elismert PEME szakmai műhely-tag tudós és gyakorlati szakember) fogalmazták meg az előadott témákkal kapcsolatos kérdéseiket és javaslataikat. A nemzetköziséget többek között a határon túli fiatal magyar kutatók, s Egyesületünk jelenlevő külföldi tagjai biztosították. A bemutatott tanulmányokat a PEME lektorált és ISBN-számmal ellátott elektronikus kötetben még juniusban megjelenteti.

  A Konferenciát Dr. Koncz István, a PEME elnöke nyitotta meg. A résztvevők köszöntését követően hangsúlyozta: az Európában egyedülálló eseménysornak hamarosan a 30. jubileumi tanácskozását tervezik, amelyre már kész dolgozattal lehet csak jelentkezni.   Az őszi tudományos tanácskozással egyidőben szervezik meg a kilencven éve született Prof. Dr. Ranchburg Jenő – emlékülést. A népszerű tudós alapító tagja és egy évig elnöke is volt az Egyesületnek. Emellet a PEME 20 éves történelméről és a konferenciák keretében elhangzott tehetség-előadások nyomán megírt tanulmányokból is köteteket jelentetnek meg ezévben, szintén rá és az elveszített alapító akadémikus tagjainkra is emlékezve.

  A Konferencia szekciófoglalkozásait megelőző plenáris ülésen – kicsit eltérve a korábbi gyakorlattól – (mely alapján korábban előadásokat tartottak pl. Dr Fürj Zoltán kandidátus, Dr. Ranschburg Jenő egyetemi tanár, Prof. Dr. Simai Mihály és Prof. Dr. Vámos Tibor akadémikusok és mások), most ismét egy kiváló témával és tanulmánnyal érkezett PhD-hallgató, Toldi Lajos tartott nagy sikerű előadást „Mesterséges intelligencia alapú tanulói motiváció detektálása az intelligens oktatórendszerekben” címmel.

Összefoglaló és értékelések a szekciók tudományos előadásairól

Az I. szekcióban társelnökként és opponensként részt vett Dr. Fehér Zsuzsanna és Dr. Kispál Beáta, opponensként és szupervízorként Prof. Dr. Kemény László, (Dr. Fürj Zoltán) és Dr. Nagy László.

A nap folyamán 14 kiváló előadó 9 egyetemről és a Szépművészeti Múzeum, Közép-Európai Művészettörténeti Intézetéből mutatta be kutatási témáját, osztotta meg velünk eredményeit a jog, a történelem, az irodalom, politika és a művészet témaköreiben. Minden előadás egyedülálló volt a maga nemében. Hat jogtudományi, kettő művészeti, három politikai, egy történelmi és két társadalomtudományi hangzott el.

Visszatérő előadónk a mesterséges intelligencia és a büntetőjog kapcsolódási pontjait vizsgálta, egy másik a tájékoztatás joga és az online platformok kettős szerepét vizsgálta. Egy visszatérő előadónk az erkölcsi kérdésekként vizsgálta a házastársi hűséget a Ptk. családjogi szabályai keretein belül, más előadó a spanyol korona társadalompolitikáját és hittérítését elemezte az Indiákon, a 16.-17. században, teljesen újszerű oldalról, eddig ismeretlen forrásokat vizsgálva. „A nők az állatvédelemben” című dolgozat előadója saját szakmájából hozott újszerű kérdéseket vizsgált. Egy jogi előadás témája a gyakorlatból vett példán keresztül mutatta be a gyermekvédelemben a gyermek meghallgatásának rendkívül fontos voltát.  A magyar közvélemény-kutatás és intézményrendszerének fejlődéséről a kezdetektől a szocializmus végéig tartó időszakáig előadás több opponens érdeklődését is felkeltette. Kiváló előadás hangzott el Szegedi Molnár Géza pályaművének kutatásairól a falfreskói tükrében. Az izraelita tulajdonban álló lakóingatlanok kaposvári tulajdonváltozásait kutatta a német megszállást követően egy korábbi konferenciákon már megismert előadónk. Új előadónktól izgalmas előadást hallhattunk a sikeres topvezetői profil és fejlődő produktivitásról a magyar vállalatvezetőket érintően a globális piacon. Érdekes művészeti előadásra került sor az architipikus szimbolizációról a Holdas könyvben címmel. Újszerű kérdésként vizsgálta jogi témában előadónk a klímaváltozás és a mezőgazdasági munka/idő szervezés összefüggéseinek igényeit az Európai Unióban. Politikai témaként hallgathattuk meg a magyar népi mozgalom viszonya Imrédy Béla miniszterelnökségéhez című előadást. Végezetül egy rendkívül kényes politikai témát vizsgált záró előadónk az „oroszkérdés” és a független Ukrajna címmel. 

Nagyon nívós, felkészült előadókat hallgathattunk meg kiváló kutatási témákkal, így jelentős sikerként könyvelhetjük el az I.. szekció napját.

Dr. Kispál Beáta és Dr. Fehér Zsuzsanna társelnökök

A II. szekcióban 11 előadást és opponenciát hallgattunk meg, melyben elnökként és opponensként részt vett Dr. Jakab Zsuzsanna, Dr. Pikó Béla, Dr. Dobos László. (Dr. Egri Tímea) és Dr. Poór Zoltán. Az elhangzott előadások témáit tekintve széles körben érintették az egészségtudományt, a pszichológiát és pedagógiát, valamint ízelítőt kaphattunk az etológia és az irodalom- és kultúratudományok területéről is.

Az előadók tudományos megalapozottsággal, kiváló előadásmódban prezentált kutatási anyaggal érkeztek, s a kutatott szakterületük teljes spektrumának ismeretével rendelkeztek.

Minden előadó és opponens tartotta a rendelkezésre álló időkeretet. Az opponensek egyetértettek abban, hogy a tudományok vonatkozásában érdekes, magas színvonalú előadások hangzottak el; a prezentálók kutatásai rendkívül ígéretesek, és a kutatások folytatásra érdemesek.

  • Kőrös-Angyal Viola: tudományos munkájában a mesterséges intelligencia alapú nyelvi modellek felhasználási lehetőségeit és korlátait vizsgálta az egészségügy területén. Kutatásuk célja, hogy vizsgálják mind a kis- és nagy nyelvi modellek alkalmazhatóságának lehetőségeit, a specializálási alternatívákat, majd finomhangolni és azonosítani azokra a konkrét egészségügyi területekre, ahol ezeket alkalmazni lehet.
  • Farkas Júlia: az értelem és a remény összefüggéseit és védő szerepét vizsgálta különböző stresszhelyzetekben. Tudományos munkájában pozitív pszichológiai kérdőívekkel végzett logoterápiás vizsgálatokat, melynek segítségével megerősítette, hogy a vizsgálatában részt vett egyének stressz megküzdő stratégiáiban lényeges szerepe van a pozitív, reményteljes hozzáállásnak.
  • Domján Péter: tudományos előadásában bemutatta az idősek egészségmagatartásának mérési validációját: pre-post vizsgálat az Újbudai Egészségfejlesztési Iroda prevenciós programjában. A téma az egészségtudomány vetületében aktuális, és társadalmilag is jelentős folyamatot térképez. Az Egészségfejlesztési Iroda egy saját készítésű kérdőív sorozattal kívánja felmérni, hogy tevékenységük milyen hatást gyakorol az egészséggel kapcsolatos gondolkodásmódra, attitűdre az idős lakosság körében (Újbuda), és milyen mértékben ismerik a prevenciós szolgáltatásokat.
  • Holpár Csaba: kutatásában a kisgyermekeket nevelő szülők szerepeit segítő társadalmi tényezőket dolgozta fel, kiváltképpen a Sopron-Bécs tengelyen ingázók körében. Munkájának alappillérét a saját tapasztalat adja, személyes élete kapcsán indult el ezen témában a vizsgálódása.
  • Kaczur Bettina: tudományos munkájában az ősivarsejtek nyomába eredt: egy új monoklonális ősivarsejt karakterizálása címen. Hangsúlyozta a téma fejlődésbiológiai és reprodukciós jelentősége mellett az egyed alatti szinten értékelhető génmegőrzési fontosságot. A kimutatás újabb – és a tudományos munka szerint egyszerűbb – módszere nagy horderejű lehet a jövőben.
  • Menich Dóra: a bullying és cyberbullying fertőzöttségének mérése a nemzetközi és hazai mérések tükrében végzett átfogó kutatást. Vizsgálódásának központjában az internet és közösségi média veszélyei állnak, különös tekintettel az online térben elkövetett zaklatások.
  • Simon Bettina: tudományos munkájában az irodalom- és kultúratudomány területével foglalkozott, vita a „Hatvanas évek” kiállításról – a Magyar Nemzeti Galéria 1991-es összegző kiállításának fogadtatása címen.
  • Pávlicz Adrienn: kutatásában az empátia fejlesztésének lehetőségeit vizsgálta az irodalomterápia módszerének alkalmazásával, főként fiatal felnőttek körében. Saját tapasztalata közel hozta a hallgatóság számára az irodalom, mint terápia lehetőségét. Magával ragadó téma és előadásmód volt.
  • Roszik Sára: az etológia tudományterületéhez kapcsolódóan végez kutatásokat: kutya-robot interakciók vizsgálata nyilvános emberi életterekben működő szociális robotok viselkedésfejlesztéséhez. Előadásában érdekes felvételeket láthattunk az élő kutyák robotkutyákra adott reakcióiból.
  • Seres-Steinbach Anita: robotkutyák után igazi kutyák fülgyulladásának gyógyítása érdekében végzett kutatásról hallhattunk. A „Kutya otitis externa–t okozó pseudomonas aeruginosa izolátumok illóolajokkal szembeni érzékenységük” című kutatás egy igen rokonszenves témafelvetés. Számos illóolaj esetén igazoltak antimikrobás hatást, ezek vizsgálata komoly jelentőséggel bír, mivel nincs az antibiotikumokkal szemben rezisztenciájuk, és komlpex összetételük révén széles spektrumúak.
  • Varga Viktória Dóra: az orvostudomány területén végez átütő jelentőségű kutatást: A sejt-vázak alkalmazása lágyszöveti implantátumnak; Zselatin- alapú sejt-váz anyagtudományi feljesztésének lépései különböző térhálósítók alkalmazásával.

Dr. Jakab Zsuzsanna szekcióelnök

A III. szekció Elnökségének tagjai Dr. Bábosik Mária, Dr. Gódor István (társelnökök), Prof. em. Dr. Zachár László és Lengyel Szilvia voltak.

Délelőtt a következő előadások és opponenciák hangzottak el: 

  •  Bacsó Tamás a kobalt nehézfémmel szennyezett agyagos-iszap talajokban a deszorpció fokozásának lehetőségeiről beszélt. Előadása egy új technológiai megoldást mutatott be arra vonatkozóan, hogyan lehet eredményesen kármentesíteni a szennyezett talajokat viszonylag nem túl magas költségráfordítással. Ez az eljárás az iparban közvetlenül hasznosítható, ezért kiemelkedő gyakorlati jelentőséggel bír.
  • dr. Morvai Mónika a mesterséges intelligencia és a pénzügyi jog kapcsolódási pontjait ismertette. Azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia-rendszerekre milyen többlet-szabályok vonatkoznak a pénzügyi jog területén – különösen a banki szektorban. Arra is választ keresett, hogy a szabályozási szigor az USA-ban vagy az EU-ban erősebb-e, figyelembe véve, hogy az USA inkább a vállalati érdekeket, míg az EU a fogyasztók védelmét helyezi előtérbe.
  • Hasulyó Gábor a biztonságos hidrogén tankolás feltételeit mutatta be. Mivel jövőnk a zöld energia, a kormányzat ösztönzi a hidrogéntechnológia hasznosítását, amely rövid távon leginkább a közlekedésben valósítható meg. Budapesten ezért meg is nyílt az első hidrogén töltőállomás. A hidrogéntankolást azonban biztonsági aggályok kísérik, így kiemelten fontos a technológia fejlesztése, valamint a kutak megfelelő kialakítása. Mindezek azonban jelentős ráfordításokat igényelnek.
  • Orbán Éva a vidéki dzsentrifikáció és turizmus találkozását egy esettanulmány segítségével szemléltette. Az 1990-es évektől kezdve felrajzolta, hogyan alakult a BAZ vármegyei Tokaj iránti érdeklődés az utóbbi évtizedekben a hétvégi turizmustól kezdve az eladó ingatlanok befektetők által történő azonnali felvásárlásáig, a helyi fiatalok lakáshoz jutásának ellehetetlenüléséig. Kitért a fejlődés előnyire és hátrányaira, valamint a helyi ellenállásra, a helyi identitás változására, illetve a negatív jelenségek mérséklésének lehetőségeire is.

Dr. Bábosik Mária társelnök

A délutáni blokkban a következő előadásokat és opponenciákat hallhattuk:

  • Somogyi-Farkas Sára a fejlesztésfinanszírozás nemzetközi trendjeit mutatta be, és hogy miként viszonyul ehhez az Európai Unió pénzügyi eszközeinek kezelése. Globálisan nagyon változó, hogy milyen támogatás mellett hajlandóak a vállalkozók hitellel fejleszteni, még akkor is, ha azok egy része támogatott. Az EU-ban is kihívás új szereplőket elérni, mert ugyan sok kisvállalkozás hitelképes, de nem bankképes.
  • Szabó Tamás a szavatoló tőke gyakorlatban alkalmazott, a törvényileg szabályozott összegen felüli puffer zóna mértékének ideális beállítását vizsgálta. A bankok befektetési portfóliójának függvényében érdekes megvizsgálni, hogy lehet-e biztonságosan csökkenteni a puffer zónát, hiszen akár 1% csökkentés is jelentős tőkét mobilizálhatna egy bank életében.
  • Varga Zsolt a harcászati (földi) rádiók együttes alkalmazása során fellépő interferencia mértékét vizsgálta. Az egyre nagyobb digitalizáltság, a szenzorok növekvő száma és a forgalmazott adatok mennyisége miatt elengedhetetlen a szorosabb koordináció az egyes eszközök között. Vizsgálataiban szimulációs és gyakorlati harctéri mérések segítségével keresi a választ a hatékony frekvenciahasználat lehetőségére.
  • Galata Dorán László a gyógyszerek előállítására használt porkeverékek komponensenkénti szemcseméret-eloszlását vizsgálta. Ehhez a mesterséges intelligenciával (MI) támogatott gépi látást hívta segítségül, amellyel nagyban gyorsítható a manuális ellenőrzés. Egyes adalékoknak a porkeverékben más-más eloszlású a mérettartománya, illetve az alakjuk / szerkezetük, amelyet meg tud tanulni az MI is.
  • Gráczer Kitti titán ötvözetből készült implantátumok összetételét, illetve szennyeződését vizsgálta. Többek között alumínium, vas és vanádium tekintetében. A vizsgálat fókuszában az állt, hogy a spektroszkópos vizsgálatok során kapott jellemző színképvonalakat miként befolyásolja többi összetevő zavaró hatása, illetve milyen oldatbaviteli összetevők segítségével tudja a vanádium összetevő mértékét minél pontosabban meghatározni.
  • Popof Edina a magyarországi IT-szakképzés szemszögéből vizsgálta, hogy a szoftverfejlesztők tényleges tudása és technológiai ismeretei mennyire illeszkednek a nemzetközi elvárásokhoz. A Stack Overflow többéves fejlesztői felmérései alapján vizsgálta meg helyzetünket az élenjáró, a követő és a egyéb régiókhoz képest.  Vizsgálta azt is, hogy a szakmára milyen hatással volt a chatgpt és egyéb generatív mesterséges intelligencia alkalmazások megjelenése, illetve a python elterjedése.

Dr. Gódor István társelnök

A IV. szekció elnökségi összetételét (Dr. Bittó Renáta – Prof. Dr. Koncz István (társelnökök), valamint (Prof Dr. Szabó János), Dr. Sós Tamás és Toldi Lajos tagok), illetve az opponensi feladatok ellátását a szervezők – ismételten – a széleskörű témákhoz alkalmazkodva állították össze, amelynek köszönhetően személyre szabottan, illetve az elnökség tagjai közül a témában leginkább kompetens személy által nyújtottan kerülhetett sor a szakmai segítségnyújtásra az idei konferenciára jelentkező PhD hallgatók számára.

  A szekció – az előzetesen benyújtott előadás vázlatok alapján – hét doktori iskola 12 PhD hallgatóit hallgathatta meg a plenáris ülést követő szekcióülés során. Az előadások témái között a mesterséges intelligencia éppúgy szerepet kapott, mint a hazai pénzügyi intézmények vállalati társadalmi felelősségvállalása, vagy éppen „Belső-Erdély etnikai térszerkezetének változásai a kora újkorban”.

Minden egyes előadás után az elnökség erre kijelölt tagja – szóban- értékelte az adott tanulmányt benyújtó munkáját, míg erre két hallgató esetében – az opponens kényszerű távolléte miatt – írásban került sor.

  Az értékelés során az opponensek nem csak szakmai szempontokat vettek figyelembe, hanem egyéb készségek, kompetenciák fontosságát is hangsúlyozták; úgymint a prezentáció készítés, az előadásmód, az időmenedzsment, az öltözködés, illetve a megjelenés, valamint a forma – tartalom összhangjának kérdését.

  A témák sokszínűségét és a résztvevők változatos előadásmódját tekintve úgy ítéljük meg, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen típusú fórumokon való megnyilvánulásokra.

Külön örvendetes az a tény, hogy a résztvevők a más iskolából érkező Phd hallgatók munkái iránt is nagy érdeklődést mutattak, ami többek között a kérdésfeltevések nagy számában mutatkozott meg. Szintén nagy öröm volt látni, hogy több hallgató visszatérő módon vesz részt a PEME konferencián.

  Az előadásokat követően -szintén már a hagyományokhoz híven-sor került a rendezvényen való részvételről szóló igazolások átadására, és a szekcióülés zárására.

  Az elnökség egyöntetű véleménye, hogy jó hangulatú, szakmailag komplex, de mégis élményekben gazdag napot tölthettek együtt az opponensek és a hallgatók.

Ezúton is köszönjük a szervezők előkészületi munkáját, valamint az előadóknak a kutatási munkájuk bemutatását és kívánunk nekik további sikereket.

Dr. Bittó Renáta szekció-társelnök