A hamarosan 22 éves Egyesületünk megalakításakor az a cél vezérelt bennünket, hogy a szervezetünkben koncentrálódó hatalmas szellemi és szervezői erőforrásokat hazánk gyors európaivá alakításához és új tudós nemzedékek megszületéséhez hasznosítsuk.

Azóta is mindvégig őszintén és Európa-szerte folyamatos szimpátiától övezve teljesítjük küldetésünket: Európába vinni a nemzetet és európaivá lenni életminőségben, kultúrában, szabadságfokban.

A PEME küldetése teljesítését nagymértékben lehetővé tevő szakmai – a fiatal  kutatók előmenetelét segítő – programsorozat az egyik legsikeresebb munkaformánk.

 A fiatal kutatók – próbapályán folyó, idősebb neves kutatókkal való szakma párbeszédet biztosító – prezentációs és gyors publikációs lehetőségeinek konferenciákon történő kiszélesítése egyedülálló sikereket hozott és hoz napjainkban is.

A PhD-s konferencia előadások és kötetek megjelenése kapcsán elmondható „számok” objektíve is jelzik ezirányú törekvéseink nagyfokú sikerességét.

A XVIII. Konferencia kapcsán már 1500-nál több eddigi előadóról, ugyanakkor 15 000 kiadott oldalról is beszélhetünk. Sok-sok tanulmányt publikáltunk 32 kötetben – a kutatómunkára készülő mesterszakos diákok és – eddig 95 doktori iskolából jött – PhD-s hallgatók írásaiból. E széleskörű szervező, konferencia- és szekcióvezetői, lektori és kiadói tevékenységben félezer (szakmájában elismert) egyesületi tag és pártoló tag vett és vesz részt. Őket hálás köszönet illeti meg az önzetlen sokéves segítő munkáért.

Első tiszteletbeli tagunk, az ECHA elnöke, Mönks professzor úr 2018-ban mondta egy nemzetközi rendezvényünkön: “Ez már szinte hungarikum”.

A XVIII. Konferenciát is nagy érdeklődés mellett tartottuk meg április 28-án. A tudományos tanácskozást megnyitó Dr. Koncz István, a PEME elnöke megemlékezett az Egyesület – csaknem 22 évvel ezelőtti- megalakulásáról, az eltelt évek sok-sok eredményéről /közöttük a Nemzeti Európa-terv elkészítésében való részvételről, a “Hol a helyünk Európában?” kutatás- és kiadvány sorozatról, a “Hazavárunk” és a PhD-konferencia programok folyamatos működéséről, eredményeiről, a tehetség-mentori-, a PIF (Professzorok az Innovatív Fiatalokért), vagy a “Profi indulás-még profibb megérkezés” nemzetközi többéves programjaikról/,

Az elnök köszöntötte a konferencián 32 témakörben előadó fiatalokat (közöttük a Szerbiából, Szlovákiából és Romániából jelentkezőket), és az e napi munkát opponensként, majd a kiadvány elkészítését lektorként segítő önzetlen vezető kutatókat, s megköszönte a központi stáb profi konferencia előkészítő munkáját.

Ezek után az elnök részletesen ismertette a XXVIII. Konferencia programját, majd bevezette a a plenáris ülés előadását, előadója Koncz József, címe: “A gazdaság rehumanizálása” volt..

A nagy érdeklődést kiváltó előadás után szekció-ülések következtek, melyek témáit, légkörét, eredményeit a következő néhány (szekció-elnöki és előadói véleménnyel), illetve fotókkal érzékeltetjük. /Az előadások nyomán véglegesített, lektorált, ISBN-számmal ellátott tanulmánykötetet 2025. januárjában Honlapunkon már olvashatják a résztvevők és az érdeklődők./

Vélemények, értékelések:

Előre kell bocsátanom, hogy a rendezvény jól szervezett, méltó helyen lebonyolított volt. Érzésem szerint a PEME székhelyén, a TIT Stúdió Egyesület székházában zajló esemény messze megfelelt a programban szereplő, közérdeklődésre számot tartó, a szakmai értelmiség és az érdeklődő közönség tájékoztatását szolgáló, tudományos kérdésekről, kutatási eredményekről beszámoló országos és nemzetközi tudományos konferencia kritériumainak. (Dr. Pikó Béla)

I. Szekció

A XXVIII. PhD-Konferencia I. szekciójában Dr. Fehér Zsuzsanna és Dr. Kispál Beáta társelnökök, egyben opponensek vezetésével és Prof. Dr. Kemény László, Prof. Szabó János, s Dr. Nagy László opponenciájával rendkívül értékes előadásokat hallhattunk.

Több visszatérő hallgató jelentkezett az ország számos egyetemének doktori iskolája képviseletében, de volt rendkívül erős tudományos elhivatottsággal rendelkező mester diplomával rendelkező előadó is, kiváló kutatómunkát felmutatva. Történettudományi, jogtudományi és politikatudományi kérdéseket vizsgáltak a lelkes,  szakmájuk, témájuk iránt elkötelezett fiatal kutatók. Az előadók egymás munkái iránt érdeklődve szakmai vitát kezdeményeztek, valamint fejtették ki álláspontjukat.

Összeségében elmondható, hogy az opponensek segítő szándékkal megfogalmazott véleménye az előadók fejlődését és kutatómunkájának elősegítését szolgálta. (Társelnökök).

II. Szekció

„Nem sokaság, hanem/Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat” – írta Berzsenyi Dániel „A magyarokhoz” című versében, s ennek igazsága most is bebizonyosodott. A határidők szigorú betartatása révén ugyan valamivel kevesebb előadást hallottunk (legalábbis a 2. szekcióban), de ezek mind értékes és egyben érdekes munkák voltak, s valóban közérdeklődésre számot tartó kérdéseket feszegettek.

Az egyes társadalmi csoportok (látáskorlátozottak, iskolai zaklatásnak kitettek, autisták stb.) problémáinak bemutatása mellett az irodalom és művészet speciális és vitatott kérdései, a társadalom rehumanizálása is szerepelt, s a kérdések egymástól kissé eltérő megközelítések a komplexitásra irányították a hallgatóság figyelmét. Nemegyszer felmerült a kérdéssel foglalkozók, a javítás szándékával közelítők eszköztelensége, a jogszabályi háttér és a szakmai, társadalmi környezet megfelelő hozzáállásának hiányossága.

Valamennyi előadás értékes és hasznos, gondolatébresztő volt, vagy komoly szakirodalmi háttérkutatás, vagy ezeken alapuló, saját vizsgálatok is szerepeltek benne. Az, hogy szinte mindenütt maradtak nyitott, a későbbiekben további elemzéseket igénylő kérdések, semmiképpen sem tekinthető hiányosságnak, mivel a rendezvény célja nem a PhD munka nyilvános védése, hanem a célok és elért eredmények bemutatása, az előadói rutin megszerzése volt. Az – a PEME szándékának és eddigi gyakorlatának megfelelő – lépés volt, hogy az elnökség tagjai több alkalommal kínálták fel a továbbiakra nézve segítségüket, akár további irodalmak átnézését is javasolták.

Mindenki korrekt módon igyekezett az előadásra és az opponensi hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet betartani (bár az elnökség is szigorúan, stopperrel mérte a felhasznált perceket, és jelezte a még rendelkezésre állókat).

Összességében: a szekcióban elhangzott előadásokat színvonalasnak, az előadókat felkészültnek, a szervezést a rendezvényhez méltónak tartom. (Dr. Pikó Béla)

III. A szekció délelőtti munkájának összefoglalása:

A III. szekció délelőtti munkája a társelnökök és opponensek bemutatkozásával és az előadók köszöntésével, a program és a keretek ismertetésével indult. A délelőtt során hat nagyon igényes prezentáció hangzott el, amelyek alapját képező kutatásokat az opponensek szakmai megjegyzéseikkel folytatásra, további elmélyítésre javasoltak. Elsőként a nyitó előadáson elhangzott téma kutatási hátterének bemutatására került sor, majd a közösen elfogadott menetrend szerint társadalomtudományi és műszaki prezentációk váltakoztak. Az előadók választott témája érdekes, aktuális és a gyakorlathoz kapcsolható volt, témaválasztásukat mindannyian kellően meg is indokolták. A prezentációk lényegre törőek, jól követhetőek, a diák szemléletesek voltak. Az előadók jól tartották az idői kereteket, amiben segítségükre voltak a társelnök finom jelzései is. A délelőtti program az előadás megtartásáról szóló magyar és angol nyelvű igazolások átadásával zárult, majd a társelnök megköszönte a szekció délelőtti munkáját minden közreműködőnek. Az ezután következő ebédszünet alatt alkalom nyílt a résztvevők közötti beszélgetésre, az opponensekkel további eszmecserére is, amely lehetőséget adott a tudományos kapcsolatok bővítésére is. (Dr. Bábosik Mária)

III. A szekció délutáni munkájának összefoglalása:

A III. szekció délutáni munkája során több tudományterület kutatási eredményeinek prezentálását hallhattuk. Az előadók felkészülten és kifejezetten figyelemfelkeltő prezentációs technikával ismertették új tudományos kutatási eredményeiket. A társadalomtudományi ismeretek mellett megjelentek a hadtudomány, természettudomány, műszaki tudomány és a közgazdaságtan tudományterületeinek doktorandusz és mesterképzésben résztvevő hallgatói is. Az előadók megfelelő időbeosztással ismertették az elért eredményeiket. Az opponensek egybehangzó véleménye szerint a prezentálók kutatásai ígéretesek és a kutatásuk folytatásra érdemes. A szekció munkáját rövid társelnöki összefoglaló zárta, amelynek során a prezentálók átvehették a magyar és angol nyelvű, az előadás megtartásáról szóló igazolásukat. A szekció résztvevői megköszönték a szervezők munkáját és a soron következő tudományos konferencia időpontjáról is érdeklődtek, előzetes részvételi szándékukat kifejezve a szekcióelnökség felé. (Dr. Virág Ádám)