A napokban újabb áldozat kísérelt meg véget vetni az életének az elviselhetetlen iskolai bullying miatt. Bár a fiúnak nem sikerült tettét véghez vinni, a történtek feldolgozása hatalmas traumát jelent a szüleinek, a környezetének és az ő számára is. Sajnos nem egyedi esetről van szó: az utóbbi évtizedben megdöbbentő módon emelkedett az iskolai zaklatás következtében gyermekek által elkövetett öngyilkosságok száma. Világszinten és Magyarországon egyaránt össztársadalmi problémáról van szó, amelyre nem tüneti kezelés jelenti a megoldást, hanem az okokat, a bántalmazás okozta lefelé ívelő spirált és az adott zaklatásos helyzet nehezítő tényezőit szükséges minél előbb megszüntetni. Az iskolai bullying következtében a legtöbb gyereknek maradandóan sérül az önképe és ez a későbbi életüket több-kevesebb mértékben determinálja.  

  A szomorú téma a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület több konferenciáján, rendezvényén már fókuszba került. A PEME tudományos civil szervezetként felhívja a figyelmet a társadalmi anomáliákra és a kutatók, doktoranduszok segítésével kívánja előmozdítani a lehetséges társadalmi változásokat.

A témában hazai alapmű Egri Tímea 2016-ban, az ELTE-PPK-n megvédett doktori disszertációja, amely a fogyatékossággal élő tanulók körében mutat rá a szomorú jelenségre. A Pünkösdi Teológiai Főiskola (PTF) nemrég, 2023-ban kiadott kötete össztársadalmi szinten, az alap- és középfokú iskolarendszer minden területén vizsgálja a kérdést és rámutat, senki sem vonhatja ki magát: az áldozatok, a bántalmazók, a szemtanúk, a szülők és a pedagógusok ugyanúgy érintettek. A talán kissé hosszúnak ható, szakmai jellegű, bár a könyv elolvasása után indokolt cím és alcím összegzi a kutatás üzenetét: Megoldásfókusz és értelemkeresés az iskolai zaklatás kezelésében. Gyakorlatközpontú kézikönyv szülőknek, pedagógusoknak és segítőknek. 

Eddig az OSZK Háromká: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros c. folyóiratában a jeles író-könyvtárigazgató, Győry Domonkos (Dr. Horváth Sándor Domonkos) írt recenziót a kiadványról: „modern szemléletű, a gyakorlati életben közvetlenül és jól hasznosítható, ugyanakkor elméletileg is megalapozott, hiánypótló … az iskolai zaklatás kérdéskörében. … az olvasói hasznára válhat bármilyen közösségi konfliktus, kiközösítés értelmes megközelítésében, ezek hatékony kezelésében is.”

Az egységes mondanivalót közvetítő könyv szerkesztője a PTF adjunktusa, Farkas Júlia, aki a PEME több konferenciáján tartott már a bullying jelenségét elemző előadást. Szerzőtársaival, Göntér Mónikával és Szabó Gabriellával hatalmas forrásanyagot dolgoztak fel, de sehol sem vesztek el az elméletben, hanem gyakorlati aspektusból és valós példákkal alátámasztva közelítették meg a kérdést. A célközönség sem kizárólagosan a tudományos világ, hanem – miként az alcím is jelzi – minden érintetthez (és senki sem vonhatja ki magát ez alól) kíván szólni. 

Farkas Júlia a következőképpen fogalmazta meg a kiadvány időszerűségét: „Ez a könyv azért íródott, hogy ne történjen több tragédia, hogy a bullyingra utaló jeleket felnőttként – szülőként, pedagógusként, segítőként – észleljük, azonosítsuk, majd cselekedjünk. Amikor tudomásunkra jut, hogy a gyermeket zaklatni kezdik, vagy ő maga kezd bántani másokat az óvodában vagy az iskolában, hirtelen azt érezzük szülőként és pedagógusként, hogy „megáll a józan eszünk”. Nagyon sok érzés kavaroghat bennünk ilyenkor: talán legerősebb a harag  (a zaklató gyermekkel és szüleivel, a pedagógusokkal szemben egyaránt), a tehetetlenség, a tanácstalanság, a magára hagyottság, valamint megjelenhet a félelem is. Megélhetjük azt is, hogy megkérdőjeleződik a minket körülvevő világ értelmessége; összezavarodunk, azt érezhetjük, hogy az életünk éppen kisiklóban van, és a jelen pillanat is teljesen zűrzavaros.”

Elismerés illeti a két lektor, Kátainé Dr. Lusztig Ilona és Dr. Riesz Mária munkáját is. 

A könyv felütése telitalálat: a Pünkösdi Teológiai Főiskola hetente jelentkező videós műsora, az Eleven Podcast egyik beszélgetését rögzíti a két szerzővel, Göntér Mónikával és Szabó Gabriellával, aki első alkalommal a PEME idei november 28-i konferenciáján  a szakemberek együttműködési lehetőségeinek vizsgálatáról beszélt a bullying-prevenció terén.

 Hasonlóképpen a könyv lezárása is reveláció, amely Szabó Gabriella hiánypótló, hét prevenciós óravázlatát, feladatsorát tartalmazza a bullying megelőzésére és kezelésére, kiegészítve a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének ismertetésével. 

 A bullying kezelésére a szerzők a Viktor E. Frankl osztrák ideggyógyász és pszichiáter által kidolgozott „logoterápia és egzisztenciaanalízis” módszert alkalmazzák, ez a logosszal, az értelemmel való gyógyítás és az egzisztencia, a teljes ember léte elemzésének szintézise.

A logoterápia gyakorlatát következetesen használva Farkas Júlia szemléletesen ír a fordulatról, ami a reménytelenség holtpontjáról kilendítheti az érintetteket: 

„A fájdalom sokszor nagy mélységekbe tud bennünket vinni, mert eltaszíthatnak bennünket mások, vagy ellökhetünk mi is másokat magunktól. Ám amikor megtaláljuk a létünk lényegét, megtaláljuk az igazi értelmet az életben, akkor valami átfordul. Ahogyan átfordult valami ebben a csoportban annál az anyánál is, aki a kislányát érő bullying ellenére is megérezte Isten hihetetlen gondoskodó jelenlétét, megérezte az oltalmat, amiben a családjának része van.”   Olvassák, használják a könyvet és legyen valóban segítség nemcsak az iskolai bullying leküzdésére, hanem olyan osztályközösségek megteremtésére is, ahol az egyének valódi odafigyeléssel, empátiával egymás segítőivé is válhatnak.