A XXI. PEME Tudományos Nemzetközi (online) PhD-Konferencia a tudományos kutatásban szép jövő előtt álló fiatal kutatók munkái bemutatásának sikeres, sokszínű színtere volt 2021. május 05-én.

Az immár tizenötéves konferencia-sorozatunk beérett. A PEME ezirányú küldetéséről, a XXI Konferencia sikeréről Dr. Fejes Zsolt véleménye és a Konferenciát megnyitó tudományos alelnöki beszéde (videón) és a szekció-elnökök összegzései adnak hírt a Honlapunkra látogatók számára.

„Ebben az évben is ismét jóleső érzéssel konstatáltam, hogy kiemelkedő színvonalú, nagy volumenű kutatások eredményeit láthattuk. Külön öröm számomra, hogy a résztvevő fiatalok, nem csak hazánkat, hanem más nemzeteket is képviselve jelentkeztek a konferenciára, adott esetben a nemzetközi tudományos életben is jegyzett kutatókkal együtt szerepelve. Egyértelműen látszik az anyagokból, hogy nagyon komoly szellemi energiák működnek a háttérben azon, hogy a kutatások érthetők, világosak és gyakorlati eredményeiket tekintve használhatóak legyenek mindannyiunk számára. Engem mindig őszinte örömmel tölt el, amikor ilyen volumenű és színvonalú kutatások követője, megismerője lehetek. 

Külön büszkeség, hogy ennyi okos gondolatot, eredményt hoznak el a fiatalok a mi konferenciánkra, valóban megtisztelve ezzel a mi közösségünket is! 

Az előadásanyagok olyan színvonalat képviselnek, amelyre nem csak a projektben résztvevők, hanem azok is joggal lehetnek büszkék, akik teret adnak ezen adatok közlésének, publikálásának. Vagyis mi magunk, a PEME is, rendkívül büszkén vállalhatjuk, hirdethetjük, hogy ezek a tudományos munkák nálunk kerülnek közlésre.” /Dr. Fejes Zsolt tudományos alelnök és opponens véleménye, amellyel a PEME Elnöksége mindenben azonosul./

Az 5 szekció elnökének véleménye

Értékelés a PEME XXI. Konferenciája Természet-, Föld- és Műszaki tudományok szekciójának munkájáról.

A XXI. konferencia programja ezúttal is online folyt a Skype által ajánlott technikával.

A Természettudományok köre ugyancsak széles skálát foglal magába, de a mostani alkalommal még szélesebb volt a skála, mivel a Műszaki Tudományok köréből is került sor előadásokra. 

A jelentkezők több hazai egyetem doktori iskolájából jöttek, így képviselve volt a Budapesti Műszaki Egyetem, a Pécsi Tudomány Egyetem, a Soproni Egyetem, és előadást hallottunk a MATE Georgikon Campus Festetics Doktori Iskolából is.

Külön érdekes volt, hogy ezúttal egy teljes kutatói csoport is részt vett és tartott igazán érdekes előadásokat. Köszönjük Tóth András kutatás vezetőnek az ötletet a BME Doktori Iskolájából.  Az anyagot Szalay Péter professzor úr- kényszerű távolléte miatt – írásban értékelte.

Sopronból több előadás hangzott el a csomagolóanyagok nyomtatásának újszerű követelményeinek kutatásáról. Az előadásokon jelen volt az Egyetem Simonyi Doktori Iskolájából Horváth tanár úr, aki – felkérésemre – hozzászólt és kiegészítette az előadásokat, helyettesítve az éppen távozó Dr. M. H. Tewolde professzort. 

A már rendszeresen ismétlődő földtudományi előadásokat Dr. Brezsnyánszky Károly értékelte és látta el fontos tanácsokkal az előadókat. 

Több előadás olyan kutatási témákat dolgozott fel, amelyeknek gyakorlati eredményeik is vannak már, bizonyítva a kutatási munka értékét. Így hallottunk DNS vizsgálatokról a kártevők elszaporodása ellen, vagy a csonttöréseknél alkalmazható új számítógépes technikákról. Külön kiemelném Szujó Gábor (PTE) előadását újszerűsége és értéke miatt: szokatlan összetételű és igényességű téradatbázis létesítéséről és eredményeiről szólt egy magyarországi radioaktív-hulladék tároló létesítése kapcsán.

Összefoglalva ez a tavaszi alkalom is megmutatta az ilyen programok szükségességét és folytatásának igényét.

Készítette: Prof. Dr. Gyarmati Péter szekció-elnök

Összefoglaló a II. szekció – társadalomtudományok, történelem, irodalom, politológia – munkájáról.

Az előre jelzett 7 doktorandusz dolgozatai nagyon sokrétű témaköröket öleltek fel. Az öt opponens (jómagam, Prof. Dr. Fürj Zoltán, Dr. Fehér Zsuzsanna, Dr. Novák Anikó, Dr. Nagy László) meghallgatta, szóban és írásban véleményezte az 1595 évi Báthory-Habsburg kettős „kézfogó”–tól a posztindusztriális civilizáció jövőjébe prognosztizáló „robotszinház” kérdéseire tudományos választ keresők érdekes és értékes gondolatait. Sajnos az on-line lehetőség, a konferencia során felvetődő technikai problémái miatt a prezentációk megosztása többször nehézségekbe ütközött.

A meghallgatott és megvitatott előadások igazolták a konferencia hívatását: segíteni az új tudós generáció elkötelezettségét a bátor kezdeményezésekre, az innovatív kutatási módszerek elsajátítására és közkinccsé tételére. Ilyen nézőpontból kiemelésre érdemes Mogyorósi Zoltán dolgozata, amelyben a posztmodern, kortárs irodalomban megjelenő identitásválság feldolgozásával rámutat a megváltozott világ szociológiai, pszichológiai vizsgálatának szükségességére is. Ugyancsak kiemelésre méltó Dr. Liktor Zoltán Attila történelmi kutatása arról, hogy a napjaink viszonyaiban miként lelhetők fel és milyen hatást gyakorolhatnak a régmúlt idők geopolitikai döntéseinek nyomai. A Lengyel Emese és Zsanett, íkrek teljesítményét pedig a szekció opponensei olyannak ítélték, amely már érett, jelentős tudományos publicitásra tarthat számot.

Készítette: Prof. Dr. Kemény László szekció-elnök

Beszámoló a PEME XXI. Nemzetközi online PhD Konferenciája III. szekciójának munkájáról

A Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület XXI. konferenciájának III. szekciójában a Jogtudomány és a Gazdaságtudomány jeles képviselői, fiatal kutatói ismertették tanulmányaikat. Külön köszönettel tartozunk a konferencia szervezőinek, az elnököknek és az opponenseknek, hogy a pandémia ellenére is van jövőkép és van jövőbe mutató gondolkodás annak ellenére, hogy most sokan befelé fordulnak és saját személyes problémáikat helyezik előtérbe a köz szolgálata helyett. A konferencia résztvevői példát mutattak abban, hogy még ilyen körülmények között is van tudományos munka és van fejlődési lehetőség, amellyel érdemes élni.  

A III. szekcióban 7 kiváló szakember előadását hallhattuk, hármat a jogtudomány, négyet a gazdaságtudományok területéről. 

A III. szekció előadói az ország több jeles egyeteméről érkeztek. A Miskolci Egyetem három, a Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola, a Szegedi Tudomány Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola és a Budapesti Corvinus Egyetem egy-egy jeles kutatója adta elő rendkívül magas szintű, újszerű előadását. Az előadók témaválasztása kiemelkedő volt, a tudományos kutatások vizsgálatának tárgya néha látszólag száraznak vagy túl egyszerűnek tűnt, de az előadók színes egyénisége és elmélyült tudása megmutatta akár a laikus kívülállóknak is, hogy miért fontos az ő kutatásuk és milyen többletet ad hozzá a tudásunkhoz. 

Burkus Veronika „A teljesítménymenedzsment innovációja” című előadásában rávilágított az emberi tényező fontosságára a vállalatfejlődésben. Dr. Dezse Tivadar a svéd nyugdíjrendszer sajátosságait vizsgálta annak érdekében, hogy a nehézségekkel küzdő magyar nyugdíjrendszer megreformálására tegyen javaslatot. Dr. Pődör Lea a „könnyű eset-nehéz eset” kapcsán elemezte a bírói gyakorlatot és tett kísérletet egy saját tipológia kidolgozására. Dr. Viszoczki Mária Emese a „Gold-Plating” az Európai Unió kohéziós politikájában” tárgyú előadásában megvizsgálta az uniós projektek szabályrendszerét, hogy az mennyire hatékonyan tölti be a szerepét és segíti elő a támogatni kívánt folyamatokat. Lengyelné dr. Bús Zita a jegyző jogállásának változását tekintette át történetiségében a rendszerváltástól napjainkig, bemutatva a jegyző szerepének, felelősségének és munkáltatójának változását, valamint jelenlegi státuszát. Dr. Nyikes Zita „ A jogi személy jó hírnevének a védelme az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatán keresztül, kitekintéssel az AstraZeneca helyzetére” című előadásával bemutatta, hogy milyen hiányos és egyben rendkívül eltérő a szabályozás az Európai Unión belül ebben a kérdésben. Dr. Baksa Máté „A szervezeti tudásmegosztás kapcsolati feltételei” című előadásában rávilágított arra, hogy milyen fontos a szervezetek tudásteremtő és tudásmegosztó képessége. 

Valamennyi előadás rendkívül magas színvonalú volt és az előadók meggyőzően bizonyították azt, hogy kutatási területük értő ismerői.

Készítették:  Dr. Kispál Beáta – dr. Bábosik Mária (szekcióvezetők)

Beszámoló a PEME XXI. Konferenciája Orvos- és Egészségtudomány. Pszichológia. Pedagógia Szekció munkájáról

A szekcióban hat kiválóan felkészült előadót hallgathattunk meg hat különböző, érdekes témában. Dr. Sparks Jason „Szisztémás amyloid lerakódás vizsgálata különböző korcsoportú vad típusú és PACAP génhiányos egerekben” című munkája kiemelkedő volt. Bízunk benne, hogy a kutató és társai mihamarabb átfogó képet kaphatnak a szenilis szisztémás amiloidozis patomechanizmusáról, elősegítve a jövő terápiás lehetőségeit.

Barna Lilla „Az adenozin hatása a vér-agy gát tenyészetes modelljén” című munkájával lenyűgözte a hallgatóságot. A kutatás eredményei biztatóak, aktualitása: biológiai, élettani, kórélettani, orvostudományi érintettsége miatt úgy gondoljuk, hogy sokat fog még hallani a témáról a szakma. 

Flach Richárd „Pedagógusok öngyilkossággal, és nem-szuicidális önsértéssel kapcsolatos ismeretei és attitűdjei – szakirodalmi összefoglaló, és a pilot vizsgálat eredményei” című előadása rávilágított arra, hogy a pedagógus szakma számára nagyon fontos a témában való elmélyedés, a kutatási eredményekkel való megismerkedés. 

Kovács Nikolett arra a kérdésre kereste a választ, hogy „Miként tud a szennyvíz alapú epidemiológia szolgálni egy 50 ezres várost?” Előadása a pandémiás helyzet miatt nagyon fontos és aktuális volt, adatai biztatóak. 

Major Tünde Kármen a Gordon-módszer eredményességének mérését végezte az elsődleges szocializációs színtéren. Kutatása kiemelkedően fontos a vizsgált csoport körében. 

Végül Áfra Eszter prezentálásában hallgathattuk meg „Az okostelefon jelenlétének hatása a figyelemre” című előadást, mely beszámoló elgondolkodtató adatai felhívták a figyelmet arra, hogy fontos és aktuális a téma. 

Két előadó nem tudott jelen lenni, az ő kutatási erdményeiket a kiadandó tanulmánykötetből ismerhetjük meg hamarosan.

Felkészült előadóink tudományos munkáját köszönjük. Eredményeikkel, kutatásaikkal, tudományos adataik prezentálásával színvonalassá tették a PEME online keretek között megtartott konferenciáját.

Készítette: Dr. Egri Tímea szekció-elnök

Beszámoló A PEME XXI. Nemzetközi online PhD-Konferencia V. szekciójának munkájáról (Interdiszciplinaritás. Szociológia. Szociálpolitika. Hadtudományok)

A 2021-es első PEME PhD-Konferenciát az idén is online rendeztük meg és Skype felületen folyt. A szekció első részében a konferencia online megnyitó beszédét hallgathattuk meg Dr. Fejes Zsolt főorvos úrtól, a PEME tudományos alelnökétől, aki Nápolyból, videóüzenetben köszöntötte a nemzetközi konferencia résztvevőit. Köszöntőjében kiemelte, hogy a világjárvány megmutatta a tudomány erejét, amihez szellemi és anyagi erőforrásra volt szükség a kutatóintézetek innovatív tevékenysége során. Szekció-elnökségünk tagjai – opponensi feladatok ellátása mellett a megjelenő tanulmányok lektorai is – Prof. Dr.Vámos Tibor akadémikus, Prof. Dr. Szabó János, Dr. Sós Tamás és Buchmüller Péter drs. voltak. 

A szekcióban nyolc kiváló szakemberek előadásait hallgathattuk meg, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen doktori képzésben vesznek részt, vagy arra felkészítő tanulmányokat folytatnak. 

Az előadások témái a tudomány számos területét érintették. Balogh Anita a párkapcsolatban élő nők és férfiak szexuális szokásainak vizsgálatát a párkapcsolati elégedettség jellemzőinek tükrében mérte kérdőíves adatfelvétel során. Dr. Pék Richárd Tamás előadása „ A terrorizmus a jelzők hálójában” címet viselte, Maszlag Fanni a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatóinak innovatív identitásáról számolt be. Sági Judit kutatása az etnográfiai terepmunkának a közterületen élő szenvedélybeteg emberek körében végzett segítői kapcsolatok és segítői kommunikáció vizsgálatáról szólt. Tatár-Kiss Klára kiemelkedően magas színvonalú kutatása és előadása a vezető nők arányát befolyásoló determinánsok vizsgálatáról szólt, nemzetközi összehasonlításban. Tóth Dalma előadása a debreceni egyetemisták társadalmi szerepvállalását ismertette, míg Drabancz Áron a magyar családtámogatási program hatását vizsgálta a gyermekvállalási hajlandóság összefüggésében. A szekciót Molnár András előadása zárta, aki a közösségi rezilienciát mérte, lokális katasztrófákat átélt területeken élők körében. 

A szekció opponensei felkészültek az előadásokat megelőző tudományos vázlatokból és értékes tanácsokkal látták el a prezentáló hallgatókat. A szekció előadói és opponensei bizonyították, hogy az online térben is lehetőség van a tudományos eredmények megosztására és a konferencia – számos tudományterületet átfogó – folytatására. 

Készítette: Virág Ádám drs szekció-elnök